|
Könnyítések 2009. október 1-től
2009 október 1-től több könnyítés is életbe lép az autósok számára: Nem kell például izzókészletet tartaniuk a kocsiban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy kivilágítatlanul közlekedhetnek az autók. Minden üzembentartó saját felelőssége, hogy a KRESZ szabályai szerint működjenek az autó lámpái, és ezt a rendőrség fokozottan fogja ellenőrizni. Egy másik miniszteri rendelet, amely megszünteti az egészségügyi dobozok érvényességi idejét. Vagyis, ha a dobozból
valamelyik termék szavatossági ideje lejár, elég lesz csak azt az egy
terméket kicserélni, és nem kell az egész dobozból újat vásárolni.
Autóklíma helyes használata
Az autóba épített klíma elsődleges előnyét nem kell sokáig ecsetelni: a megfelelő közérzethez, a koncentrált vezetéshez nagyban hozzájárul a környezet ideális hőmérséklete. Ez természetesen mindenkinél más, mégis vannak olyan aranyszabályok, amiket érdemes betartani.
Sohase irányítsuk közvetlenül magunkra a hideg légáramlatot.
A légkondicionáló okozhat még torokfájást, végtagfájdalmat és influenzaszerű tünetekkel járó megbetegedést is. A túlzott hidegtől ízületi panaszok, nyakmerevség, az izmok mikrosérülései fordulhatnak még elő, valamint rostszakadás, ami a hidegtől lemerevedett nyak természetellenes mozgásának következménye.
Veszélyesebbnek tűnik, hogy a tisztítatlan klímarendszerben megtelepülő gombaspórák allergiás típusú tüdőgyulladást okozhatnak, a baktériumok pedig fertőzést. Ezek elkerülése érdekében érdemes a klímát 1-2 évente tavasszal kitisztítatni és lefertőtleníteni. A klíma párologtatójába juttatott tisztítófolyadék elpusztítja káros csírákat, leoldja a baktériummaradványokat és késlelti ezek újbóli lerakódását.
A felforrósodott autóba beülve ne törekedjünk arra, hogy a lehető leghamarabb lehűtsük az autó belsejét! Indulás után húzzuk le az ablakokat, ezzel segítsük a felforrósodott műanyagok, ablakfelületek, illetve testünk lehűlését. Ha túl gyorsan kényszerítjük magunkat a hőmérsékletkülönbség kezelésére, az kifárasztja a szervezetet, és megfázást is eredményezhet.
Az autóban jellemzően 5, legfeljebb 8-10 fokkal legyen hidegebb, mint a külső hőmérséklet. Ellenkező esetben kiszállás után, a melegben hirtelen kitáguló erek miatt csökken a vérnyomás, és erős fáradtságérzet léphet fel. A szervezetet a nagy hőség egyébként is megviseli, ezenfelül további jelentős energiát von el a 10-15 fokos hőmérsékletkülönbség villámgyors változása.
Nem a hőfok számít, hanem a hőérzet. Az autók klímaberendezéseinél a beömlő levegő hőmérséklete keverhető a fűtéssel, vagyis nem kell mindig jéghideg levegővel elárasztani az utasteret. A lényeg, hogy ne érezzük kellemetlennek a meleget: ezt 35 fokos kinti hőmérsékletnél már 25-27 fokkal is el lehet érni.
Fogyasszunk folyadékot. A klíma nemcsak hűti, szárítja is az utastér levegőjét. Ennek köszönhető, hogy az ablakfelületek párátlanítását is pillanatok alatt megoldja, viszont a test kipárolgása megnő, ezért (a nagy melegben egyébként is) ajánlott sokat inni. Lehetőleg ásványvizet. A túl száraz levegővel a kontaktlencsét viselőknek is meggyűlhet a bajuk - kiszáradás ellen speciális szemcsepp használató.
Városban ajánlott a belső levegő keringetése. Ugyan a klíma utastérben elhelyezett párologtatójára lecsapódnak a levegőben levő szennyeződések (köztük a virágpor és más allergiát okozó elemek is), és a modern autók szellőzőrendszerét több szűrő és pollenszűrő is védi, de a városi szmog azonnali kiiktatására együttesen sem képesek. Ezért ajánlatos városban bekapcsolni a belső levegőkeringetést. Fontos, hogy ilyenkor megnövekszik az utastérbe áramló levegő mennyisége, ezért ajánlatos csökkenteni a ventillátor sebességét. Fontos: esőben a belső levegőkeringetés bekapcsolásával szinte azonnal bepárásodnak az ablakok belülről - a megoldás a klíma bekapcsolása.
laptető
OBJEKTÍVEN az objektív felelősségről!
A magyar lakosság körében az utóbbi időben elterjedt egy olyan tévhit, mely szerint a megengedett legnagyobb sebességet 15-20 km/h-val túllépő gépjárművezetőkkel szemben a rendőrség csak figyelmeztetést alkalmaz.
Az objektív felelősséggel kapcsolatos közigazgatási bírság szabályai 2009. május 1-étől megváltoztak. A jogszabály módosítás értelmében ezentúl a megengedett legnagyobb sebesség túllépése miatt kiszabott bírság összege a sebességtúllépés kilométer/órában megadott mértékétől függ, az eddigi százalékos mértéktől eltérően.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Lássunk egy példát, hogy mindenki számára érthető legyen.
40 km/h sebességkorlátozásnál a sebességmérés alsó határa 44 km/h. Amennyiben a gépjármű vezetője a járművével a sebességmérő készülék szerint 44-58 km/h közötti sebességgel halad, és a rendőrség a sebességmérés alkalmával rögzíti a gyorshajtás tényét, akkor a jármű vezetőjével szemben helyszíni bírság kiszabására van lehetőség, illetve ellene szabálysértési eljárás kezdeményezhető, továbbá a gépjármű üzembentartója a rendőrség felhívására köteles közölni, hogy ki vezette a járművet. Amennyiben a fenti példában szereplő jármű vezetője 40 km/h sebesség helyett 59 km/h sebességgel közlekedik, úgy vele szemben helyszíni, illetve szabálysértési bírság kiszabására már nincs lehetőség, feltéve, hogy Ő a jármű üzemben tartója. Ebben az esetben az elkövetett szabálysértés miatt közigazgatási eljárást kell indítani, amely alapján 30.000 Ft közigazgatási bírságot kell kiszabni.
Mindebből az következik, hogy a mindössze legfeljebb 3 km/h sebességtúllépésig beszélhetünk "büntetlenségről", ami nem más, mint a mérőműszerek esetleges mérési hibája. Tehát a járművezetőknek akár 4 km/h sebesség túllépés esetén is szankcióra kell számítani. Még súlyosabb következményekre kell számítani abban az esetben, ha a gyorshajtás miatt egy másik személy súlyos sérüléssel járó közlekedési balesetet szenved el. Ebben az esetben az okozó jármű vezetőjével szemben bűntető eljárás indul, amely alapján akár szabadságvesztés is kiszabható.
Mindezeket összefoglalva nem igaz az a tévhit, hogy az ország közútjain büntetlenül lehet száguldozni.
Magyarországon átlagosan majdnem minden harmadik közúti közlekedési baleset gyorshajtás miatt következik be. A megfelelő sebesség alkalmazásával életek százait menthetjük meg, ezért - a közlekedők biztonságát legfontosabbnak tartva - a rendőrség a továbbiakban is mindent megtesz a mások életét, testi épségét veszélyeztető járművezetők kiszűrése érdekében.
Gyorshajtásért járó közig. bírságok 2009 május 1-étől
| Megengedett sebesség |
50 km/h-ig |
Sebességtúllépés |
Bírság (Ft) |
15-25 km/h |
30 000 |
25-35 km/h |
45 000 |
35-45 km/h |
60 000 |
45-55 km/h |
90 000 |
55-65 km/h |
130 000 |
65-75 km/h |
200 000 |
75- km/h |
300 000 |
|
|
Megengedett sebesség |
50-100 km/h-ig |
Sebességtúllépés |
Bírság (Ft) |
15-30 km/h |
30 000 |
30-45 km/h |
45 000 |
45-60 km/h |
60 000 |
60-75 km/h |
90 000 |
75-90 km/h |
130 000 |
90-105 km/h |
200 000 |
105- km/h |
300 000 |
|
|
Megengedett sebesség |
100 km/h felett |
Sebességtúllépés |
Bírság (Ft) |
20-35 km/h |
30 000 |
35-50 km/h |
45 000 |
50-65 km/h |
60 000 |
65-80 km/h |
90 000 |
80-95 km/h |
130 000 |
95-110 km/h |
200 000 |
110- km/h |
300 000 |
laptető |
