Gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet

Autós jogszabályok

Gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladat- és hatásköre alapján a belügyminiszterrel, az ipari és kereskedelmi miniszterrel, a művelődési és közoktatási miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a népjóléti miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem:

Bevezető rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a gépjárműfenntartó tevékenységet végző jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra (a továbbiakban együtt: gépjárműfenntartó szervezet).

(2) A fegyveres erőkre, a fegyveres testületekre és ezeknek az (1) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteire a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik.

(3)

2. § A rendelet alkalmazásában

a) gépjárműfenntartó tevékenység: a gépjárműveken - kivéve a motorkerékpárokat és trolibuszt - és ezek pótkocsijain (a továbbiakban együtt: gépjármű) végzett, az 1. számú mellékletben meghatározott tevékenység,

b) regisztrált bontó-hulladékkezelő: a környezetvédelmi hatóság által - a bontásra szánt gépjárműre és az abban előforduló veszélyes anyagoknak megfelelő kódszámú hulladékra vonatkozóan - kiadott veszélyes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező gépjárműfenntartó szervezet, amelyet a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet (a továbbiakban: területi közlekedési felügyelet) e rendelet alapján nyilvántartásba vett,

c) bontási átvételi igazolás: a regisztrált bontó-hulladékkezelő által kiadott sorszámozott, szoros számadású okmány, amely igazolja a tulajdonosa által tovább üzemeltetni nem kívánt gépjármű hulladékként, elbontási célból történő átadását és átvételét,

d) veszélyes alkotó: a gépjárműben, annak részegységében vagy alkatrészében lévő anyag, amely a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály alapján veszélyes hulladéknak minősül.

A gépjárműfenntartó tevékenység szakmai személyi feltételei

3. § (1) A gépjárműfenntartó tevékenységgel összefüggő műszaki munkát - a gépjárművek mosását kivéve - közvetlen szakmai felügyelet nélkül csak olyan személy végezheti, akinek a tevékenységhez az 1. számú mellékletben meghatározott vagy annál magasabb fokú, a szakiránynak megfelelő képesítése van.

(2) A közúti forgalomban üzemképtelenné vált gépjárművek - mozgó gépjárműjavító szolgálat, illetőleg országúti segélyszolgálat keretében történő - helyszíni javítását csak olyan személy végezheti, akinek legalább mesterszakmunkás, kisipari mestervizsga, ill. ezekkel egyenértékű végzettsége (a továbbiakban: mestervizsga) vagy a szakiránynak megfelelő szakmunkás képesítése és 5 év szakmai gyakorlata van. Amennyiben a mozgó gépjárműjavító szolgálat, illetőleg országúti segélyszolgálat egy helyszínen egyidőben dolgozó egysége több dolgozóból áll, elegendő, ha az itt említett képesítéssel az egység egy dolgozója rendelkezik.

(3) A használaton kívüli gépjárművek és fődarabjaik bontása során kinyert, közlekedésbiztonsági szempontból kiemelten fontos alkatrészek minőségellenőrzését a szakiránynak megfelelő autószerelő, karosszérialakatos, autóvillamossági szerelő mestervizsgával, technikusi vagy ennél magasabb képesítéssel rendelkező személy végezheti.

4. § (1) Gépjárműfenntartó szervezetek szolgáltatásként gépjárműfenntartó tevékenységet abban az esetben végezhetnek, ha a tevékenység szakmai irányítását és ellenőrzését (a továbbiakban: irányítás)

a) 5 fő gépjárműfenntartó dolgozói létszámig legalább a szakiránynak megfelelő mestervizsgával, illetőleg az 1. számú melléklet 4-12. és 14. pontjaiban említett gépjárműfenntartó tevékenységek esetében a tevékenységhez előírt szakmunkás képesítéssel és két év szakmai gyakorlattal,

b) 6-20 fő gépjárműfenntartó dolgozói létszámig legalább a szakiránynak megfelelő középfokú képesítéssel és öt év szakmai gyakorlattal,

c) 20 fő gépjárműfenntartó dolgozói létszám felett a szakiránynak megfelelő felsőfokú képesítéssel és legalább három év szakmai gyakorlattal

rendelkező személy látja el.

(2) Gépjárműfenntartó szervezetek az általuk üzemeltetett gépjárműveken fenntartási tevékenységet abban az esetben végezhetnek, ha a gépjárműfenntartó tevékenység szakmai irányítását

a) 15 db-ot meg nem haladó gépjármű esetében legalább mestervizsgával,

b) 16-70 db gépjármű esetében legalább a szakiránynak megfelelő középfokú képesítéssel és öt év szakmai gyakorlattal,

c) 70 db-nál több gépjármű esetében a szakiránynak megfelelő felsőfokú szakképesítéssel és legalább három év szakmai gyakorlattal

rendelkező személy látja el.

(3) A közép-, illetőleg felsőfokú képesítéseket a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik azokra a gépjárműfenntartó szervezetekre, amelyek kizárólag az általuk üzemeltetett gépjárművek napi gondozását, ápolását és a gépjármű biztonsági berendezéseit nem érintő kisjavítását végzik. A napi gondozást és az ápolást autószerelő vagy gépjárművezető és karbantartó szakmunkás képesítéssel rendelkező, illetőleg gépjárművezetői munkakörben dolgozó személy, a kisjavítást autószerelő szakképesítéssel rendelkező személy - irányítás nélkül is - elvégezheti.

5. § (1) Ha a gépjárműfenntartó szervezet mind szolgáltatásként más részére, mind saját részére végez gépjárműfenntartó tevékenységet [4. § (1) és (2) bekezdés], a szakmai irányítást ellátó személy képesítési szintjének meghatározásánál a gépjárműfenntartó dolgozói létszámot kell figyelembe venni.

(2) Amennyiben a gépjárműfenntartó szervezet több különböző szakirányú gépjárműfenntartó tevékenységet végez, irányító munkakörben autószerelői szakirányú képesítéssel rendelkező dolgozót kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a szervezet gépjármű-szerelői tevékenységet nem végez, az irányító tevékenység ellátásához szükséges képesítés szakirányát annak a szakiránynak az alapulvételével kell meghatározni, melyben a foglalkoztatottak száma a legnagyobb.

6. § (1) Ha a gépjárműfenntartó szervezeten belül több munkahelyen (műhelyben, telephelyen stb.), illetőleg több műszakban végeznek gépjárműfenntartó tevékenységet, a tevékenység szakmai irányításával és ellenőrzésével - ha az ilyen módon is biztonságosan és elvárható gondossággal ellátható - egy személyt is meg lehet bízni. Ilyen esetben

a) az irányító munkakört ellátó dolgozó képesítését a közös irányítás alá tartozó munkahelyeken (műhelyekben, telephelyeken stb.) foglalkoztatott gépjárműfenntartó dolgozók összlétszámának, illetőleg az ezekben üzemeltetett gépjárművek darabszámának az összeszámlálásával kell - a 4. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az 5. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával - megállapítani, és

b) az egyes munkahelyeken (műhelyekben, telephelyeken stb.) az azok közös irányítását végző dolgozó utasításának átvételére, a munka - gépjárműfenntartást végzők közötti - elosztására és az utasítások szakszerű teljesítésének folyamatos ellenőrzésére legalább szakmunkás képesítéssel rendelkező megbízottat kell kijelölni.

(2) Ha a közös irányítás alá tartozó munkahelyen (műhelyben, telephelyen stb.) foglalkoztatott gépjárműfenntartó dolgozók műszakonkénti létszáma, illetőleg az üzemeltetett gépjárművek darabszáma a 4. § (1) és (2) bekezdésének b), illetőleg c) pontjában meghatározottak szerinti, a megbízottnak legalább a szakiránynak megfelelő mestervizsgával, illetőleg középfokú képesítéssel kell rendelkeznie.

7. § Egyszemélyes gépjárműfenntartó szervezet esetében

a) a gépjárműszerelő, a gépjármű-villamossági javító és a karosszériajavító tevékenységek gyakorlásához legalább mestervizsga,

b) az 1. számú melléklet 4-12. és 14. pontjaiban említett gépjárműfenntartó tevékenységek gyakorlásához legalább az előírt képesítés és két év szakmai gyakorlat,

c) az 1. számú melléklet 15. pontjában említett gépjárműfenntartó tevékenység gyakorlásához legalább autószerelő vagy autóvillamossági szerelő mestervizsga, továbbá gázautó-szerelő szakképesítés

szükséges.

A gépjárműfenntartó tevékenység dologi feltételei

8. § A gépjárműfenntartó tevékenység végzéséhez szükséges dologi (létesítmény, berendezés, eszköz stb.) feltételeket a tevékenységre vonatkozó műszaki előírásokat és a tevékenység végzésével kapcsolatos tanúsítási kötelezettségeket a 3. számú melléklet tartalmazza.

9. § (1) Olyan gépjárműfenntartó tevékenységet, amelynek elvégzéséhez - a (2) bekezdésben meghatározott feltételek esetén - a gépjárműfenntartó szervezetek mérési, vizsgálati tevékenységének szabályait megállapító 5. számú melléklet, illetőleg más jogszabály a javított szerkezeti rész műszeres beállítását (bemérését) kötelezően előírja - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az végezhet, aki a beállításhoz (beméréshez) szükséges berendezéssel (műszerrel) rendelkezik.

(2) Az 5. számú mellékletben meghatározott műszeres vizsgálatokat (beméréseket) a következő esetekben és módon kell elvégezni:

a) abban az esetben, ha a gyártó a jármű karbantartási utasításában azt előírta, az abban foglalt technológiai előírások betartásával és eszközökkel,

b) diagnosztikai ellenőrzési, beszabályozási műveletek végzésekor, az ellenőrzött, illetőleg a beszabályozás által megváltoztatott (befolyásolt) műszaki jellemzőkre és tulajdonságokra vonatkozóan, továbbá

c) az 5. számú melléklet táblázatában meghatározott munkafolyamatot követően, a javítási művelet által megváltoztatott (befolyásolt) műszaki jellemzőkre és tulajdonságokra vonatkozóan.

(3) Az (1) bekezdésben említett berendezés (műszer) hiányában a gépjárműfenntartó tevékenységet végző szervezet a beállítást (bemérést) más - feltétellel rendelkező - szervezettel elvégeztetheti és a gépjárművet a megbízónak beállítást (bemérést) ténylegesen elvégző által kiállított tanúsítvánnyal együtt adhatja át.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik a gépjármű üzemképtelenségét megszüntető kisjavításokra és a közúti forgalomban üzemképtelenné vált gépjárművek helyszínen történő javítására. A műszeres beállítást (bemérést) azonban ezekben az esetekben is haladéktalanul pótolni kell és erre - szolgáltatás jellegű javítás esetében - az üzembentartó figyelmét a gépjármű átadásával egyidejűleg - írásban - fel kell hívni.

10. § (1) A gépjárműfenntartó tevékenység elvégzését

a) szolgáltatásként végzett fenntartó tevékenységnél számlán, vagy a számlához mellékelt egyéb bizonylattal,

b) saját üzemeltetésű gépjárművekkel kapcsolatos fenntartó tevékenység esetében az üzemeltető szervezetnél vezetett üzemi (saját belső) nyilvántartásban,

c) az 1. számú melléklet 17. pontjában meghatározott gázbiztonsági szemle esetében a 4. számú melléklet szerinti „TANÚSÍTÁS” kiállításával,

d) az 1. számú melléklet 19. pontjában meghatározott „Gépjárművek bontása” tevékenység (a továbbiakban: gépjárműbontó tevékenység) esetében - a gépjármű bontásra történő átvételekor, előzetesen - a 8. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó „Bontási átvételi igazolás” kiállításával

tanúsítani kell.

(2) Az (1) bekezdésben említett tanúsításnak tartalmaznia kell:

a) a gépjármű kilométerszámlálójának állását,

b) az elvégzett munka rövid közérthető leírását,

c) a munka elvégzéséhez felhasznált fődarabok, részegységek, alkatrészek és anyagok felsorolását,

d) a 3. számú mellékletben meghatározott egyéb adatokat és azt, hogy

e) az elvégzett munka megfelelő, a felhasznált fődarab, részegység, alkatrész és anyag rendeltetésszerű használatra alkalmas.

(3) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott minőségtanúsítás alapjául szolgáló mérések csak a mérési feladat elvégzésére alkalmas, a gépjárműfenntartó tevékenységhez alkalmazható egyes gépjárművizsgáló berendezések (műszerek) méréstechnikai jellemzőit is tartalmazó 6. számú mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő, a gyártó előírásai szerint karbantartott berendezéssel (műszerrel) végezhetők.

(4) A gépjárműfenntartó tevékenység során a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelkedően fontos követelmények ellenőrzésére a 7. számú mellékletben felsorolt berendezéseket (műszereket) - a (3) bekezdésben meghatározott követelményen túl - csak akkor szabad alkalmazni, ha a kalibrálásuk óta a mellékletben feltüntetettnél nagyobb időtartam nem telt el. A kalibrálást a feljogosított kalibráló laboratóriumok jóváhagyott technológiája szerint kell elvégezni, figyelembe véve a berendezés (műszer) gyártójának előírásait is.

(5) A tanúsítás elmulasztásáért, valamint valótlan adatok tanúsításáért a tanúsításra kötelezett vonható felelősségre.

(6) Az 1. számú melléklet 18. pontjában meghatározott gépjárműfenntartó tevékenység keretében végzett illesztést a 9. számú mellékletben meghatározott formájú és tartalmú „Illesztési jegyzőkönyv” kiállításával kell tanúsítani.

(7) Az 1. számú melléklet 19. pontjában meghatározott gépjárműbontó tevékenység keretében kiadott „Bontási átvételi igazolás” számítástechnikai eszközökkel történő előállítása esetén a meghatározott forma alkalmazásától - a szöveg elrendezése és az alkalmazott karakterkészlet tekintetében a Gépjármű Nyilvántartó értesítése mellett - a Közlekedési Főfelügyelet (a továbbiakban: KFF) eltérést engedélyezhet.

Bejelentés, a tevékenység ellenőrzése

11. § (1) A gépjárműfenntartó szervezetek a gépjárműfenntartó tevékenység megkezdését - a kezdéssel egyidejűleg - a területi közlekedési felügyeletnél kötelesek bejelenteni. Azok a gépjárműfenntartó szervezetek, amelyek a gépjárműfenntartó tevékenységet már a rendelet hatálybalépésekor is végezték, a bejelentést a rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül kötelesek megtenni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a gépjárműfenntartó szervezet nevét és telephelyének (telephelyeinek) címét,

b) telephelyenként az ott végzett gépjárműfenntartó tevékenységnek az 1. számú mellékletben foglalt tevékenységfajták (résztevékenységek) szerinti megjelölését (leírását),

c) azt, hogy a gépjárműfenntartó tevékenységet szolgáltatásként, vagy saját üzemeltetésű gépjárműveken, esetleg mindkét vonatkozásban végzi-e,

d) az 1. számú melléklet 15. pontjában meghatározott gépjárműfenntartó tevékenységre a rendeletben megállapított feltételeknek való megfelelőséget igazoló - az illetékes Területi Műszaki-Biztonsági Felügyelet által kiadott - szakvéleményt,

e) az 1. számú melléklet 18. pontjában meghatározott gépjárműfenntartó tevékenység esetében

ea) a készüléktípus KFF által elismert gyártója, illetőleg képviselője (a továbbiakban: a készülékgyártó hazai képviselete) által a 3. számú melléklet 15. pontjában meghatározott feltételek teljesülésének igazolását,

eb) a készülékgyártó hazai képviseletével a tevékenység végzésére kötött érvényes együttműködési megállapodást,

ec) a menetíró és a sebességkorlátozó berendezéseken alkalmazott zárjelek formáját, a beszerelési tábla és - amennyiben arra feljogosítással rendelkezik - a hitelesítést helyettesítő minősítés formáját és tartalmát,

f) az 1. számú melléklet 19. pontja szerinti gépjárműbontó tevékenység végzése esetében a környezetvédelmi hatóság által kiadott veszélyes hulladékkezelésre feljogosító engedélyének adatait és az engedély hiteles másolatát.

(3)

(4) Az (1) bekezdésben említett szervekhez be kell jelenteni - az időtartam megjelölésével - a tevékenység három hónapot meghaladó szüneteltetését, a tevékenység megszüntetését, valamint a (2) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében beállott változásokat is.

12. § (1) A rendeletben foglaltak megtartását - évente legalább egy alkalommal - a területi közlekedési felügyelet ellenőrzi, ilyen ellenőrzésre a KFF is jogosult. A területi közlekedési felügyelet az 1. számú melléklet 15. pontjában meghatározott tevékenységet végzőket az illetékes Területi Műszaki-Biztonsági Felügyelet, a 19. pontjában meghatározott tevékenységet végzőket a környezetvédelmi hatóság bevonásával ellenőrzi.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett szervek az ellenőrzés során a rendeletben foglalt rendelkezések megszegését állapítják meg, az ellenőrzött szervezetet - határidő kitűzésével - felhívják a szabályszegés megszüntetésére. Ennek eredménytelensége esetén szabálysértési eljárást, illetőleg - súlyosabb esetben vagy a szabályok ismételt megszegése esetében - a tevékenység átmeneti jellegű megtiltását vagy a tevékenység végzésére jogosító engedély visszavonását kezdeményezik.

(3) Az 1. számú melléklet 19. pontjában meghatározott gépjárműbontó tevékenységet végzőkről a területi közlekedési felügyelet, valamint a megyei adatok összesítésével a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) - a bontott gépjárműtípusokat és a veszélyes hulladékkezelői engedély érvényességi idejét is tartalmazó - nyilvántartást vezet (a továbbiakban: gépjárműbontói nyilvántartás). A gépjárműbontói nyilvántartásba felvett adatokat a KKF a Közlekedési Értesítőben évente, valamint internetes honlapján folyamatosan közzéteszi.

Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet 1991. január hó 1. napján lép hatályba, azonban

a) 3. §-ának (2) bekezdését az országúti segélyszolgálatra vonatkozóan, a 4. §-a (1) bekezdését, valamint (2) bekezdésének b) és c) pontjait 1993. január 1. napjától;

b) 4. §-a (2) bekezdésének a) pontját 1994. január 1. napjától, illetőleg

 c) a 9. §-a (1) bekezdését - a fékerőmérő berendezést kivéve - 1993. január 1. napjától; a fékerőmérő berendezés tekintetében 1995. január 1. napjától

kezdődően kell alkalmazni.

(2) A rendeletben foglalt gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeinek megtartása mellett a tevékenységet végző gépjárműfenntartó szervezeteknek figyelemmel kell lenniük a külön jogszabályokban meghatározott, közegészségügyi, környezetvédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi és más műszaki jellegű előírásokra is.

14. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségeknek az alábbi jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

- az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve az elhasználódott járművekről,

- a Bizottság 2002/151/EK határozata az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. Cikkének (3) bekezdése szerint kiadott bontási igazolások minimumkövetelményeiről.

1. számú melléklet az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelethez

A gépjárműfenntartó tevékenységek és az azok önálló végzéséhez szükséges szakképesítések

1. Gépjárműszerelő tevékenység, ideértve:

a) gépjárművek napi vizsgálata, időszakos műszaki szemléje és garanciális átvizsgálása,

b) gépjármű kisjavítása, futójavítása, gépjármű fődarab és karosszéria cseréje,

c) gépjárművek, gépjármű fődarabok és részegységek diagnosztikai ellenőrzése, beszabályozása,

d) gépjárművek, gépjármű fődarabok, részegységek javítása és (az elektromos részegységek kivételével) felújítása,

e) gépjárművek egyedi előállítása (összeépítése) és átalakítása,

f) gépjárművek bontása.

Előírt képesítés: autószerelő szakmunkás képesítés.

2. Gépjármű-villamossági javító tevékenység, ideértve:

a) gépjárművek elektromos kisjavítása, futójavítása;

b) gépjárművek elektromos berendezésének, elektronikus rendszereinek (részegység, műszer, tartozék) diagnosztikai ellenőrzése, beszabályozása;

c) gépjárművek elektromos részegységeinek, műszereinek javítása, felújítása, illetve elektronikus elemeinek beépítése, javítása;

d) gépjárművön elektromos jellegű vagy azzal összefüggő átalakítási munkák végzése;

e) gépjármű-villamossági berendezések bontása.

Előírt képesítés: autóvillamossági szerelő szakmunkás vagy autóelektronikai műszerész képesítés.

3. Karosszériajavító tevékenység, ideértve:

a) gépjármű karosszériák és tartozékaik kisjavítása, futójavítása, karosszéria elemek, illetőleg autószerelő közreműködésével a teljes karosszéria cseréje,

b) karosszéria elemek és tartozékok felújítása,

c) gépjármű felépítmények összeépítése és átalakítása,

d) karosszériák és tartozékaik bontása.

Előírt képesítés: karosszérialakatos szakmunkás képesítés.

4. Gépjármű ápolása, ideértve:

a) kenési műveletek,

b) kenő- és segédanyagok cseréje,

c) kenő- és segédanyagok szintjének ellenőrzése és utántöltése.

Előírt képesítés: autószerelő vagy gépjárművezető és karbantartó szakmunkás képesítés. A napi gondozás állásvállalásra jogosító gépjárművezetői engedéllyel is elvégezhető.

5. Gumiabroncsjavító tevékenység

Előírt képesítés: gumiabroncsjavító szakmunkásképesítés, illetve gumijavító, autószerelő vagy karosszérialakatos szakmunkás képesítés gumiabroncsjavító tanfolyammal.

6. Autófényező tevékenység

Előírt képesítés: fényező-mázoló szakmunkás képesítés,

7. Hűtőjavító tevékenység

Előírt képesítés: bádogos, lakatos, autószerelő vagy karosszérialakatos szakmunkás képesítés.

8. Autókárpitos tevékenység

Előírt képesítés: kárpitos szakmunkás képesítés.

9. Autórugó javító tevékenység

Előírt képesítés: kovács szakmunkás képesítés.

10. Akkumulátorjavító tevékenység

Előírt képesítés: akkumulátorjavító, illetve autóvillamossági szerelő vagy autóelektronikai műszerész szakmunkás képesítés.

11. Gumiszerelő, kerékkiegyensúlyozó tevékenység

Előírt képesítés: autószerelő, karosszérialakatos, gumijavító vagy gépjárművezető-, és karbantartó szakmunkás képesítés.

12. Alváz- és üregvédelem

Előírt képesítés: autószerelő vagy karosszérialakatos szakmunkás képesítés.

13. Autómosás

Képesítéshez nem kötött tevékenység.

14. A gépjárműfenntartó tevékenység végzése során szükségessé váló különböző - e tevékenység szempontjából járulékosnak minősülő - egyéb ipari tevékenységek és a velük kapcsolatos képesítési előírások a következők:

a) gépi forgácsolás, amely forgácsoló szakmunkás képesítéssel,

b) feltöltő hegesztés és fémszórás, amely hegesztő szakmunkás képesítéssel,

c) egyes karosszéria elemek (pl. ülésrögzítő sín, zárak, kipufogó dobok) felújítása, lakatos szakmunkás képesítéssel,

d) gépjárműbe épített elektromos részegységek és egyéb műszerek felújítása, amely elektroműszerész és mechanikai műszerész szakmunkás képesítéssel

végezhető.

15. Gázüzemanyag-ellátó berendezés javítása, ideértve:

a) gépjármű gáztartályának beszerelése, kiszerelése és szemrevételezéses vizsgálata;

b) gépjármű gázüzemanyag-ellátó berendezésének beszerelése, kiszerelése, vizsgálata, javítása, karbantartása és beszabályozása;

c) gépjármű gázüzemanyag-ellátó berendezésének felújítása;

d) gépjármű gázüzemanyag-ellátó berendezésének bontása.

Előírt képesítés: gázautó-szerelő szakképesítéssel rendelkező autószerelő vagy autóvillamossági szerelő.

e) gépjármű gázüzemanyag-ellátó berendezéseinek bontás utáni minőség-ellenőrzése.

Előírt képesítés: autószerelő- vagy autóvillamossági szerelő mestervizsga, illetőleg középfokú, vagy ennél magasabb szakirányú képesítés, továbbá gázautó-szerelő szakképesítés.

16. Gázüzemű gépjárművön végzett, 1-4. és 6. pontokban meghatározott tevékenység

Előírt képesítés: a tevékenységre előírt képesítés, autógáz-biztonsági vizsgával kiegészítve.

17. Gázbiztonsági szemle, mely kiterjed a gázüzemanyag-ellátó berendezés egyes részegységei:

- azonosítására, valamint a gépjárműhöz engedélyezettel történő megegyezőség vizsgálatára,

- gépkocsiban való elhelyezésének és rögzítésének a beszerelési utasítás, valamint a külön jogszabály előírásai szerint megfelelőség vizsgálatára,

- csatlakozási pontjai és szerelvényei sérülés- és szivárgásmentességének vizsgálatára, működési próbájára.

Előírt képesítés: autószerelő- vagy autóvillamossági szerelő mestervizsga, illetőleg középfokú, illetőleg ennél magasabb szakirányú képesítés, továbbá gázautó-szerelő szakképesítés.

18. Menetíró, illetve a hozzá kapcsolódó sebességkorlátozó készülék felszerelése, ideértve:

a) felszerelés és illesztés a gépjárműhöz,

b) időszakos vizsgálat beépített állapotban,

c) a készülék javítása:

ca) a belső plombák felnyitása nélkül,

cb) a készülék belső plombáinak felnyitásával.

Előírt képesítés:

- autószerelő-, autóvillamossági szerelő szakmunkás vagy autóelektronikai műszerész, illetőleg középfokú vagy ennél magasabb szakirányú képesítés, és

- a hitelesítést helyettesítő minősítés végzésére jogosító szaktanfolyam, továbbá

- a készülék(ek) gyártójánál vagy a készülékgyártó hazai képviseleténél, illetőleg készülék(ek) gyártójának egyetértésével a KFF által szakmai képzés végzésére felhatalmazott szervezetnél 3 évnél nem régebben elvégzett - szerkezeti, működési, beszerelési és vizsgálati - szaktanfolyami képzésen (továbbképzésen) való eredményes részvétel igazolása.

19. Gépjárművek bontása (gépjárműbontó tevékenység), ideértve

a) a hulladékká vált gépjárműveknek, ezek alkatrészeinek és anyagainak környezetkímélő, ellenőrzött, a bontási információk alapján kidolgozott technológiai feltételeknek megfelelő hulladékként történő előkezelése, amely során eltávolítják a folyadékokat, valamint a veszélyes alkotókat és az újrahasználatnak, a hasznosításnak, illetve ártalmatlanításnak megfelelő módon anyagaira, alkatrészeire szedik vagy szétszerelik, azokat válogatják, szétválasztják, osztályozzák, aprítják, tömörítik, bálázzák és az elszállításig elkülönített módon gyűjtik és tárolják,

b) a hulladékká vált gépjármű alvázszámának (jármű azonosító szám), illetőleg a számot tartalmazó karosszérialemeznek vagy alvázrésznek kiépítése és a területi közlekedési felügyeleti ellenőrzésre történő bemutatása;

c) a hulladékká vált gépjárműből alkatrészek és tartozékok újrahasználat céljára történő kiszerelése, kinyerése;

d) a gépjárműből kiszerelt, külön jogszabályban meghatározott alkatrészek és tartozékok minőség-ellenőrzése.

Előírt képesítés:

a) a tevékenység végzéséhez:

- autószerelő vagy autóvillamossági szerelő (gázüzemanyag-ellátó berendezés bontása esetén gázautó-szerelő szakképesítéssel kiegészítve), illetőleg karosszérialakatos szakmunkás, továbbá

- az alkatrészek minőség-ellenőrzésére a 3. § (3) bekezdésében meghatározott képesítés;

b) az irányítói munkakörben foglalkoztatott személy tekintetében: középfokú környezetvédelmi szakképesítés vagy környezetvédelmi megbízott középfokú képesítéssel.

2. számú melléklet az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelethez

A gépjárműfenntartó tevékenységek irányításához szükséges felső- és középfokú szakképesítések

1. Autószerelői szakiránynak megfelelő

a) felsőfokú képesítés:

- okleveles gépészmérnöki, okleveles közlekedés mérnöki, okleveles közlekedés-gépészmérnöki, és okleveles mezőgazdasági gépészmérnöki képesítés,

- gépész-üzemmérnöki, közlekedésgépész-üzemmérnöki, általános gépész-üzemmérnöki, gépjavítástechnológiai üzemmérnöki és mezőgazdasági gépész-üzemmérnöki képesítés,

- felsőfokú technikumon szerzett gépjárműközlekedési szaktechnikusi, gépész szaktechnikusi és mezőgazdasági gépész szaktechnikusi képesítés,

b) középfokú képesítés:

- közlekedésgépészeti, járműjavítási, járműgyártási, motoripari, autóipari és általános gépészeti technikumi végzettség,

- közlekedésgépészeti szakközépiskolai végzettség,

- autóipari művezetői képesítés.

2. Autóvillamossági javító szakiránynak megfelelő

a) felsőfokú képesítés:

- okleveles közlekedés gépészmérnöki, okleveles közlekedésmérnöki, okleveles villamosmérnöki, okleveles mezőgazdasági gépészmérnöki, valamint villamos és közlekedés üzemmérnöki képesítés,

- a Felsőfokú Gépjárműközlekedési Technikum Műszaki Üzemeltetési szakon, valamint a Felsőfokú Villamosgépipari Technikum villamosgépek és készülékek szakán szerzett szaktechnikusi képesítés,

b) középfokú képesítés:

- a Közlekedésgépészeti Technikumon és a Közlekedésgépészeti Szakközépiskola gépjárműtechnikai szakán szerzett technikusi képesítés.

3. A karosszériajavító szakiránynak megfelelő

a) felsőfokú képesítés

- azonos az 1/a pontban foglaltakkal,

b) középfokú képesítés

- azonos az 1/b pontban foglaltakkal.

3. számú melléklet az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelethez

A gépjárműfenntartó tevékenységek végzéséhez szükséges létesítményi feltételek, műszaki berendezések (eszközök, felszerelések), műszaki előírások és tanúsítási kötelezettségek

E melléklet alkalmazásában műszaki előírás: a közlekedési hatóságok és más feljogosított szervek, a gépjárműnek, a gépjármű részegységének, alkatrészének, kenő- és segédanyagának, a karbantartó berendezéseknek, eszközöknek gyártója, valamint kutató-fejlesztő intézmény által kiadott kezelési, karbantartási, javítási, technológiai utasítása, ilyenek hiányában a gépjárműfenntartó szervezet technológiai utasítása.

Az 1. számú mellékletben felsorolt tevékenységek és e mellékletben meghatározott dologi feltételek egymáshoz nem címszó és sorszám szerint, hanem értelemszerűen kapcsolódnak.

1. Gépjármű ápolása (kenés, zsírozás, olaj, hűtő- és fékfolyadék szintjének ellenőrzése, utántöltése és cseréje).

A tevékenység végzésének feltétele:

a) olajoknak és zsíroknak ellenálló padló- és falburkolattal ellátott pormentes helyiség, kivéve a helyszíni ápolást,

b) a gépjárművek kenést igénylő részeihez hozzáférést biztosító emelőberendezés vagy szerelőakna, kivéve a helyszíni ápolást, ha a műveletet szakszerűen és a balesetveszély növekedése nélkül el lehet végezni,

c) zsírzóprés és az ellátni kívánt gépjárműtípus konstrukciójának megfelelő olajleszívó és olajtöltő készülék,

d) a kenőanyagok, hűtő- és fékfolyadékok, valamint a c) pontban említett eszközök szennyeződésmentes elhelyezését biztosító, valamint a használt kenő- és segédanyagok elhelyezésére szolgáló tároló,

e) az ellátni kívánt gépjárműtípushoz alkalmazandó kenőanyagok, hűtő- és fékfolyadékok fajtáira, minőségére, minőségi jelére, cseréjére és felhasználandó mennyiségére vonatkozó műszaki előírások.

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, a felhasznált kenőanyagok, hűtő- és fékfolyadékok mennyiségének, minőségének és minőségi jelének a leírására terjed ki.

2. Gépjárművek napi vizsgálata, időszakos műszaki szemléje, és garanciális átvizsgálása

A tevékenység végzésének feltétele:

a) hidegpadlós, a c) pontban említett vizsgáló, bemérő eszközök és berendezések szakszerű elhelyezésére (telepítésére) alkalmas helyiség,

b) gépjárművek alsó részeinek átvizsgálásához hozzáférést biztosító emelő berendezés vagy szerelőakna,

c) az ellátni kívánt gépjárműtípusok időszakos műszaki szemléjéhez és garanciális átvizsgálásához szükséges vizsgáló és bemérő berendezések, eszközök és célszerszámok,

d) az ellátni kívánt gépjárműtípusra vonatkozó karbantartási műveletek leírását és esedékességét, az egyes szerkezeti részek bemérési, beállítási adatait, valamint a beméréshez, beállításhoz szükséges eszközök, berendezések és célszerszámok megjelölését és használatát tartalmazó műszaki előírások.

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka jellegének (napi vizsgálat, időszakos műszaki szemle, garanciális átvizsgálás), a szemle előírás megjelölésének, a kicserélt részegységeknek és alkatrészeknek, valamint a bemérési, beállítási adatoknak a leírására terjed ki.

3. Gépjárművek diagnosztikai ellenőrzése, beszabályozása

A tevékenység végzésének feltétele:

a) zárt, pormentes, hidegpadlós, a vizsgáló, bemérő, beállító berendezések szakszerű elhelyezésére (telepítésére) alkalmas helyiség, kivéve a helyszíni diagnosztikai ellenőrzést és beállítást, ha a műveletet szakszerűen el lehet végezni. Ha a helyiségben futóműbeállítást vagy fényszóró beállítást végeznek, a padozat vagy emelő megfelelő kiképzésével biztosítani kell a gépjármű kerekeinek vízszintes síkban való felfekvését és - fényszóró beállítás esetén - a fényszóróellenőrző berendezés optikai tengelyének ezzel párhuzamos síkban való elhelyezkedését; futóműbeállítás esetén a vízszintestől való eltérés hosszirányban legfeljebb 5 szögperc, keresztirányban legfeljebb 2 szögperc, fényszóróbeállítás esetén a párhuzamosságtól eltérés legfeljebb 3 szögperc lehet,

b) a gépjármű alsó részeihez hozzáférhetőséget igénylő vizsgálatok és beállítások (beszabályozások) végzése esetén emelő berendezés vagy szerelőakna,

c) az ellátni kívánt gépjárműtípusok diagnosztikai ellenőrzéséhez és beszabályozásához szükséges vizsgáló és bemérő berendezések, eszközök és célszerszámok,

d) a vizsgáló (bemérő) és beállító berendezések szakszerű alkalmazását, az ellátni kívánt típusú gépjárművek ellenőrzési, beállítási (beszabályozási) adatait és a hozzájuk tartozó tűréshatárokat tartalmazó műszaki előírások.

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, a felhasznált alkatrész és anyag, valamint a bemérési, beállítási adatok leírására (megjelölésére) terjed ki.

4. Gépjárművek kisjavítása, futójavítása

A tevékenység végzésének feltétele:

a) hidegpadlós, a gépjárműhöz a hozzáférhetőséget biztosító helyiség, kivéve a helyszíni üzemzavarelhárítást, kisjavítást,

b) a gépjárművek alsó részeihez hozzáférést biztosító szerelőakna vagy emelőberendezés, kivéve a helyszíni üzemzavar elhárítást, kisjavítást, ha a műveletet szakszerűen és a balesetveszély növekedése nélkül el lehet végezni,

c) az ellátni kívánt gépjárműtípus javításához és a végezni kívánt műveletekhez műszaki előírásban vagy szabványban megjelölt célszerszámok, bemérő, beállító, beszabályozó berendezések,

d) az ellátni kívánt gépjárműtípus javításához és a végezni kívánt művelethez szükséges csavarmeghúzási, beállítási, beszabályozási adatokat (előírásokat), az ezek tekintetében irányadó tűréshatárokat, speciális szerelési előírásokat, az előírt speciális célszerszámok alkalmazását és az alkatrészek, részegységek cseréjéhez szükséges azonosító adatokat tartalmazó műszaki előírások.

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, a kicserélt részegységek és alkatrészek, valamint a műszeres bemérési, beállítási adatok leírására terjed ki.

5. Gépjárművek főjavítása, középjavítása

A tevékenység végzésének feltétele:

a) hidegpadlós, a gépjárműhöz a c) pontban említett eszközökkel való hozzáférést biztosító helyiség,

b) a gépjárművek alsó részeihez a hozzáférést biztosító szerelőakna vagy emelőberendezés,

c) az ellátni kívánt járműtípus fődarabjainak (pl. motor, differenciálmű) ki- és beemeléséhez szükséges eszközök,

d) az ellátni kívánt gépjárműtípus javításához és a végezni kívánt művelethez szabványban vagy műszaki előírásban megjelölt eszközök, célszerszámok, bemérő, beállító, beszabályozó berendezések,

e) az ellátni kívánt gépjárműtípus javításához és a végezni kívánt művelethez szükséges, a hibafelvételt, a felújítás folyamatát, a szükséges bemérési, csavarmeghúzási, beállítási, beszabályozási adatokat (előírásokat), az ezek tekintetében irányadó tűréshatárokat, speciális szerelési előírásokat, az előírt speciális célszerszámok alkalmazását és a fődarabok, részegységek cseréjéhez szükséges adatokat tartalmazó műszaki előírások.

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, a kicserélt fődarabok, részegységek és alkatrészek, a műszeres bemérési, beállítási adatok leírására (megjelölésére) terjed ki.

6. Gépjármű fődarabok, részegységek felújítása

A tevékenység végzésének feltétele:

a) a gépjármű fődarabok és részegységek szétszerelésére és tisztítására alkalmas fedett terület, továbbá a felújítás elvégzéséhez a c) pontban említett eszközök elhelyezésére, valamint a fődarabok és a részegységek összeszerelésére alkalmas hidegpadlós, pormentes, zárt helyiség,

b) a fődarabok, részegységek és alkatrészeik bontás utáni tisztítására (kézi vagy gépi mosására) alkalmas berendezés,

c) az ellátni kívánt típusú gépjármű fődarabok és részegységek felújítására műszaki előírásban vagy szabványban előírt eszközök, gépek, berendezések, célszerszámok,

d) a felújítási technológia leírását, a felújítással kapcsolatos bemérési, beállítási, beszabályozási adatokat, előírásokat és az előírt speciális célszerszámok alkalmazását tartalmazó műszaki előírás.

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, beállítási adatok és a kicserélt alkatrészek leírására terjed ki.

7. Karosszériajavítás

A tevékenység végzésének feltétele:

a) hidegpadlós, a javításhoz használt eszközök és berendezések elhelyezését, valamint a kocsiszekrényhez a minden oldali hozzáférést biztosító helyiség, kivéve a helyszíni javítást, ha a művelet szakszerűen elvégezhető,

b) a kocsiszekrény különböző részeihez a hozzáférést lehetővé tevő eszközök (emelő, forgatóberendezés stb.), kivéve a helyszíni javítást, ha a művelet szakszerűen és a balesetveszély növekedése nélkül elvégezhető.

c) az ellátni kívánt gépjárműtípus menettulajdonságait befolyásoló és a szerkezeti részek elhelyezkedését meghatározó méretek eredeti állapot szerinti helyreállítását biztosító eszközök, célszerszámok és mérőberendezések,

d) az ellátni kívánt gépjárműtípusra vonatkozó futóműbeállítási adatokat és az ezzel kapcsolatos tűréshatárokat tartalmazó műszaki előírás.

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, valamint a gépjármű menettulajdonságainak alakulása és az alapvető szerkezeti részek elhelyezkedése szempontjából fontos - javítás utáni - méretek megfelelőségének igazolására terjed ki.

8. Fényezés

A tevékenység végzésének feltétele:

a) egy hidegpadlós, a fényezési munka előkészítésére (zsírtalanítás, kittelés, csiszolás stb.) szolgáló és további egy hidegpadlós, pormentes, festékszórásra szolgáló helyiség (fényezőfülke),

b) a fényezéshez szükséges anyagok és eszközök szennyeződésmentes elhelyezésére alkalmas tároló,

c) a padozaton állva el nem érhető karosszériafelületek hozzáférhetőségét lehetővé tevő berendezés (állvány, lift stb.),

d) festékszóró berendezés, az előkészítési, fényezési technológiai műveleteknek megfelelő eszközök, berendezések,

e) a fényezési művelet előkészítéséhez és a fényezéshez (festékszóráshoz) használt anyagok fajtáit, minőségét, minőségi jelét és mindezek használatának módját tartalmazó műszaki előírás.

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka leírására terjed ki.

9. Alváz és üregvédelem

A tevékenység végzésének feltétele:

a) a korróziógátló anyagoknak ellenálló burkolatú hidegpadlós, valamint a szennyeződött mosóvíz elvezetését biztosító elfolyóval és ülepítővel ellátott helyiség,

b) a gépjárművek korrózióvédelmet igénylő részeihez a hozzáférést lehetővé tevő - korróziógátló anyagoknak ellenálló burkolattal ellátott - emelőberendezés vagy szerelőakna,

c) a gépjárművek korrózióvédelmet megelőző megtisztításához szükséges mosóberendezés,

d) a korróziógátló anyagok felhordására alkalmas szóróberendezések,

e) a korróziógátló anyagok fajtáit, minőségi jellemzőit, valamint azok használatának módját, valamint a jármű üregvédelmére kialakított nyílások helyét, illetőleg pótlólagos létesítésének előírásait tartalmazó műszaki előírás,

f) az alváz- és üregvédelemhez szükséges anyagok és eszközök elhelyezésére alkalmas tároló.

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, valamint a felhasznált korróziógátló anyag minőségének és mennyiségének a leírására terjed ki.

10. Gumiabroncsok javítása

A tevékenység feltétele:

a) pormentes padlóburkolatú, a b) pontban említett berendezések szakszerű elhelyezésére (telepítésére) alkalmas helyiség,

b) a javítani kívánt típusú gumiabroncsok javítására és tárolására műszaki előírásban vagy szabványban előírt eszközök, berendezések, célszerszámok,

c) a javításhoz használt anyagok alkalmazási módját és korlátait, az előírt speciális eszközök, berendezések, célszerszámok és bemérő eszközök alkalmazását tartalmazó műszaki előírás.

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka leírására terjed ki.

11. Gépjárművek bontása (gépjárműbontó tevékenység)

11.1. A tevékenység végzésének feltétele:

a) hidegpadlós burkolattal ellátott:

- fedett tér a bontás és a szennyezés-mentesítés elvégzéséhez, a bontáshoz szükséges szerszámok, egyéb eszközök elhelyezéséhez, amely az esetleg elfolyó üzemeltetési folyadékok elvezetését biztosító elfolyóval és előírásos ülepítővel rendelkezik,

- fedett tér, amely a kiszerelt gépjármű fődarabok, részegységek és alkatrészek tisztítására szolgál,

- helyiség (raktár) a bontásból kinyert, továbbhasznosítható fődarabok, részegységek és alkatrészek tárolására, valamint

- üzemi gyűjtőhely a hulladékká vált gépjárművek bontást megelőző tárolására, valamint üzemi gyűjtőhely, helyiség (raktár) a gépjárműfenntartásban tovább nem hasznosítható bontott anyagok, alkatrészek és hulladékok fajtánkénti, a további hasznosítás feltételeinek megfelelő elkülönített tárolására;

b) a bontási munkák elvégzéséhez szükséges emelőberendezések, a bontani kívánt gépjárműtípusokhoz szükséges célszerszámok, a bontás révén kinyert fődarabok, részegységek, alkatrészek továbbfelhasználás előtti tisztításához szükséges eszközök, valamint a minősítéshez szabványban és műszaki előírásban meghatározott eszközök, vizsgáló berendezések;

c) a járműtípus bontására vonatkozó járműgyártói információk, a újrafelhasználásra szánt fődarabok, részegységek és alkatrészek minősítésére, valamint a bontáshoz használt célszerszámok alkalmazására vonatkozó műszaki előírások;

d) az elhasználódott járművekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelvének I. számú mellékletével összhangban a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi műszaki feltételek biztosítása;

e) a veszélyes hulladékkezelési tevékenységnek megfelelő környezetvédelmi hatósági engedélyek az EWC 16. főcsoportjának 1601 alcsoportjába sorolt (veszélyes) hulladékokra, valamint a 160601*, a 160604, a 160606*, a 160801 és a 160807* kódszám alá sorolt (veszélyes) hulladékokra, továbbá a 13. főcsoport 1301, 1302, 1307, és 1308 alcsoportjaiba sorolt olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékaira vonatkozóan.

Az M1 és N1 kategóriába tartozó gépjárművek bontását a gépjármű típusához meghatározott bontási információk, valamint az elhasználódott járművekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelvének I. számú mellékletében meghatározott technológiai előírások alapján kell végezni.

11.2. A tanúsítási kötelezettség kiterjed:

a) az elhasználódott járművekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelvének hatálya alá tartozó gépjármű bontásra történő átvételére, a 8. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó „Bontási átvételi igazolás” kiállításával, továbbá

b) a bontásból kinyert, újrahasználatra kerülő fődarabok, részegységek, alkatrészek külön jogszabályban meghatározott minősítési adataira, jellemzőire, továbbá a minősítő vizsgálati kötelezettség alá nem eső fődarabok, részegységek és alkatrészek esetében az azok használhatóságára vonatkozó bontói állásfoglalásra.

12. Gépjárművek mosása

A tevékenység végzésének feltétele:

a) a vízsugaraknak ellenálló padló- és falburkolattal, valamint a szennyeződött mosóvíz elvezetésére szolgáló lefolyóval és ülepítővel ellátott zárt vagy félig zárt helyiség, illetőleg - kizárólag felső mosás esetén - olyan hidegpadlós, lefolyóval és ülepítővel ellátott szabad tér, amelynél a víz idegen területre szóródásának megelőzése biztosított,

b) alsó mosás esetén a gépjárművek alsó részeihez a hozzáférést biztosító szerelőakna vagy emelőberendezés, illetőleg gépi alsómosó berendezés,

c) gépi mosás esetében a mosóberendezéshez szükséges segédberendezések (pl. nyomásfokozó).

13. Gázüzemű gépjárművek gázüzemanyag-ellátó berendezésének javítása

Az 1. számú melléklet 15. pontjában meghatározott tevékenység végzésének - a vonatkozó 1-11. pontokban meghatározottakon túli - külön feltétele:

a) Általános feltételek:

aa) a helyiség a „C” tűzveszélyességi osztályra vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek feleljen meg;

ab) a helyiség légterébe került gázüzemanyag jelzését (gázérzékelő) és eltávolítását (szellőztető berendezés) biztosító berendezéseket kell felszerelni, amelyek feleljenek meg a következő műszaki követelményeknek;

ac) a gázérzékelő a javításra kerülő járműben használt gázüzemanyag

- az alsó éghetőségi koncentrációjának 20%-án hallható és látható módon adjon jelzést, és egyidejűleg indítsa a szellőztető berendezést,

- az alsó éghetőségi koncentrációjának 40%-án válassza le a helyiség villamos hálózatát, a robbanásbiztos villamos berendezések kivételével;

ad) 500 m3 légtérfogat felett, ha a tevékenységet az alapterület 20%-ánál kisebb helyen, a bejárati kapuhoz közel végzik, a helyiségbe nem kell szellőztető berendezést felszerelni, és a villamos berendezések kézi kapcsolással választhatók le a hálózatról. Ilyen esetben a Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet egyéb feltételeket is meghatározhat;

ae) a szellőztető berendezés biztosítsa a helyiség legalább óránként ötszörös légcseréjét;

af) a helyiségben nyílt égésterű tüzelőberendezés nem alkalmazható;

ag) szabadba nyíló kapuja legyen;

ah) rendelkeznie kell a jármű gáztartálya ürítésére szolgáló berendezéssel;

ai) a helyiséget - az egyébként előírton túl - el kell látni helyiségenként további egy-egy db 12 kg-os töltősúlyú porral oltó tűzoltókészülékkel.

b) Cseppfolyós gázüzemű gépjárművek gázüzemanyag-ellátó berendezésének javítását végző műhelyre vonatkozó további követelmények:

ba) a padozattól mért 0,15 méter magasságban szerelőállásonként legalább egy-egy db egymástól függetlenül működő gázérzékelőt kell felszerelni. A szellőztetés elszívással működjön, az alsó légteret megfelelően átöblítse;

bb) a szerelőakna padozatától mért 0,15 méter magasságban két db egymástól függetlenül működő gázérzékelőt kell beépíteni, valamint arról vezérelt aknaszellőztető berendezést kell alkalmazni;

bc) a szerelőakna vészszellőztető berendezése legalább óránként ötszörös légcserét biztosító elszívásos rendszerű legyen, elszívó nyílásai víztől védetten az aknapadozat szintjében kerüljenek elhelyezésre;

bd) a helyiség padlószintje nem lehet a terepszintnél mélyebben;

be) a szerelőállástól mért 5 m távolságon belül nem lehet olyan mélyedés, üreg vagy a helyiség szintjénél mélyebb más helyiség bejárata, amelyben a gázüzemanyag összegyűlhet.

c) Sűrített földgáz üzemű gázüzemanyag-ellátó berendezések javítását végző műhelyre vonatkozó további követelmények:

ca) a mennyezet szintjéhez közel, szerelőállásonként legalább egy-egy db egymástól függetlenül működő gázérzékelőt kell felszerelni;

cb) a szellőztetés befúvással működjön és a felső légteret megfelelően átöblítse.

d) Egyéb gázüzemű gázüzemanyag-ellátó berendezések javítását végző műhelyre vonatkozó további követelményeket a b) és c) pontok előírásainak alkalmazásával a Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet határozza meg.

14. Gázüzemű gépjárművek gázbiztonsági szemléje

Az 1. számú melléklet 17. pontjában meghatározott tevékenység végzésének feltétele a 13. pontban meghatározott feltételeknek megfelelő helyiség.

Megjegyzés: A tanúsítási kötelezettségnek ki kell terjednie a gázbiztonsági szemle során vizsgált valamennyi tény megállapítására, annak a 4. számú mellékletben meghatározottak szerint kell eleget tenni.

15. A menetíró, illetve a sebességkorlátozó készülék felszerelése, vizsgálata

A tevékenység végzésének feltétele:

a) hidegpadlós, a gépjárműhöz hozzáférhetőséget biztosító helyiség,

b) a gépjárművek alsó részeihez hozzáférést biztosító szerelőakna vagy emelőberendezés,

c) szilárd burkolatú, legalább 20 m hosszú és sík mérőszakasz, vagy a készülék illesztésének vizsgálatára alkalmas, hitelesíthető görgős próbapad,

d) a készüléktípus(ok) beszabályozásához, ellenőrzéséhez szükséges - érvényes kalibrálási bizonyítvánnyal rendelkező - műszerek,

e) a készülék gyártója, illetőleg a készülékgyártó hazai képviselete által - az egyes készüléktípusokhoz - meghatározott célszerszámok és további mérőkészülékek,

f) a készüléktípus(ok) felszerelését, gépjárműhöz történő illesztés végrehajtását, a berendezés javítását, vizsgálatát, valamint a szükséges eszközök, vizsgálóberendezések megjelölését és használatát tartalmazó - a berendezés gyártója vagy a készülékgyártó hazai képviselete által biztosított - műszaki előírások,

g) a visszaélésszerű beavatkozás elleni védelem eszközeinek biztosítása (ólomzár, plombajel, lepecsételés stb.).

A c)-f) pontokban előírt eszközök körét - az egyes készüléktípusokhoz tartozóan - a készülék gyártójának, illetőleg a készülékgyártó hazai képviseletének a javaslata alapján a KFF határozza meg és teszi közzé a Közlekedési Értesítőben.

Az 1. számú melléklet c) pontjának cb) alpontjában meghatározott - a készülék belső plombáinak felnyitásával járó menetíró készülék javítási - tevékenység végzésének további feltétele:

- a készülékgyártótól, vagy annak hazai képviseletétől a javító tevékenység végzésére vonatkozóan megszerzett feljogosítás, valamint

- az MSZ EN ISO 9000 szerinti minőségbiztosítási rendszer alkalmazása, továbbá

- a menetíró készüléktípus javítására felkészítő szaktanfolyam elvégzése.

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka leírására, vizsgálati - illesztési - jegyzőkönyv kiállítására és az előírásoknak megfelelően a beszerelési tábla elhelyezésére terjed ki.