A Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény részletes ismertetése.

Autós jogszabályok

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény

Az Országgyőlés a károsultak fokozott védelme, a gépjármővel okozott károk következtében a biztosítottakkal szemben támasztott megalapozott kártérítési igények megfelelı mértékő kielégítése, a biztosítási kötelezettség betartásának hatékony ellenırzése, a biztosítatlanság csökkentése, a fogyasztói érdekek védelme, a biztosítás és a biztosítók iránti bizalom növelése, a piac biztonságos mőködése érdekében, figyelembe véve az Európai Unió jogszabályait, illetve azt, hogy a biztosítási piac szabályozása elveiben, színvonalában és a piaci résztvevıknek nyújtott biztonságában érje el azt a szintet, amelyet az Európai Unió a tagállamok szabályozásától megkövetel, a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § Ha nemzetközi szerzıdés eltérıen nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:

a) minden magyarországi telephelyő gépjármő üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyő
gépjármő - ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság - tulajdonosára, és az általuk
kötött kötelezı gépjármő-felelısségbiztosítási szerzıdésre;
b) a külföldi telephelyő gépjármő a Magyar Köztársaság területére történı belépésének, valamint a
Magyar Köztársaság területén a fogalomban történı részvételének feltételeire;
c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselı, a levelezı, a Kártalanítási Számla, a Nemzeti
Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a
továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevékenységére;
d) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet), a kötelezı gépjármőfelelısségbiztosítást
igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat
nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos
feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a külön jogszabályban meghatározott, közlekedési igazgatási
hatóságnak (a továbbiakban: jegyzı) és a vámhatóságnak e törvényben szabályozott tevékenységére.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a nemzetközi gépjármő-biztosítási - a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti -megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredı - e törvényben nem szabályozott - feladatok ellátására;
b) a Magyar Köztársaság területén rendezett gépjármőversenyen (edzésen) részt vevı gépjármővekre kötött felelısségbiztosítási szerzıdésekre;
c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól a Magyar Köztársaság területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjármővek vonatkozásában jogszabály eltérı szabályokat állapít meg.

Értelmező rendelkezések
3. § E törvény alkalmazásában:
1. Belsı Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármőfelelısségbiztosítás
ellenırzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/EK határozatának függelékében
foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendezı szabályzat;
2. biztosítási idıszak: a határozatlan tartamú szerzıdések esetében - a díjfizetés gyakoriságától
függetlenül - az az idıtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;
3. biztosító: a biztosítókról és biztosítási tevékenységrıl szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban:
Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármőfelelısségbiztosítási
tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén az e törvényben foglaltaknakmegfelelıen a kötelezı gépjármő-felelısségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatására
jogosult;
4. biztosított: a gépjármő biztosítással rendelkezı üzemben tartója és a gépjármővet vezetı személy;
5. díjtarifa: külön rendeletben meghatározott gépjármő-kategóriánként, és - a flotta kivételével - bonusmalus
osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és
a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényezı összessége;
6. egyedi szerzıdés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjármőre kötött, e törvénynek
megfelelı biztosítási szerzıdés;
7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármő vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének - a
szünetelés idıtartamának, valamint az üzemben tartó önhibáján kívül esı, hitelt érdemlıen igazolt okból
bekövetkezı díjnemfizetés idıtartamának kivételével - díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli
idıtartamára (fedezetlenség idıtartama) a Kártalanítási Számla kezelıjét megilletı, általa meghatározott
díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;
8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási
engedély, valamint a lassú jármő és a négykerekő segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;
9. gépjármőflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon - egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség
nélküli gazdasági társaság - szerzıdı üzemben tartó által biztosított gépjármővek együttesen kezelt csoportja,
ha ezen gépjármővek darabszáma eléri az ötöt;
10. gépjármő: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett
- a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú
függelékének II. b) pontjában meghatározott - gépjármő, pótkocsi, félpótkocsi, mezıgazdasági vontató,
négykerekő segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármő és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és
jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;
11. gépjármőverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elıl elzárt közúton (útszakaszon) tartott,
gépjármővek számára rendezett sportrendezvény;
12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
15. hozott kárelızményi igazolás: más tagállam által elıírt kötelezettség alapján megkötött gépjármőfelelısségbiztosítási
szerzıdésre vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott
idıszakot, valamint a szerzıdés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító
által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerısen megítélt kártérítések alapjául
szolgáló káresetek számát, idıpontját, illetve a kármentesség tényét;
16. Információs Központ: a gépjármő üzemeltetésével harmadik személyeknek okozott károkból eredı
kárigények érvényesítése érdekében adatok közlése és e törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátása
érdekében létrehozott szervezet;
17. ismeretlen gépjármő: az a gépjármő, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel
elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították
vagy nem felismerhetık;
18. kárképviselı: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármő-felelısségbiztosítási
károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy
vagy szervezet;
19. károsult: a gépjármővel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;
20. kárrendezési megbízott: a gépjármő-felelısségbiztosítási tevékenységet végzı biztosító székhely
szerinti tagállamától eltérı tagállamban mőködı megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármő
üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban
kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;
21. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan
finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkezı
üzemben tartó gépjármőve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben
tartó gépjármőve által, valamint az ismeretlen gépjármővel okozott károk megtérítése, amennyiben a
kötelezettségvállalás országa a Magyar Köztársaság;
22. kártalanítási szervezet: a gépjármő-felelısségbiztosítási tevékenységet végzı biztosítók által a
székhelyük szerinti tagállamban mőködtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam
területén telephellyel rendelkezı gépjármő üzemeltetésébıl eredıen a zöldkártyarendszer valamely
országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbízottja
kárrendezésének elmaradása esetén a kárigények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott
esetekben;
23. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármő biztosítása esetén a
a) telephely szerinti ország, vagy b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett
gépjármő baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévı hatósági
jelzés nem rendelhetı, vagy már nem rendelhetı hozzá, vagy
c) rendeltetés helye szerinti tagállam;
24. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetésérıl, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról
szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;
25. levelezı: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet végzı szervezet, kárrendezési
megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a mőködése szerinti ország nemzeti irodájának
jóváhagyásával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelezı
országában okozott gépjármő-felelısségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;
26. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármőbiztosítási
megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekbıl eredı koordinációs, kárrendezési és
elszámolási feladatokat;
27. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármő tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést
követıen a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos idıtartam folyamán az - a gépjármő telephely
szerinti országától eltérı - tagállam,
a) ahol a tulajdont szerzı természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, jogi személyiség nélküli
szervezet tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve
b) amelyben a tulajdont szerzı szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerzıdı jogi személy, jogi
személyiség nélküli szervezet, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzınek a szerzıdéssel érintett
telephelye, fióktelepe található;
28. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az
egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülı igazolás helyett az illetı országban
megkövetelt gépjármő-felelısségbiztosítási fedezet igazolásául a jármő hatósági jelzését (forgalmi
rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;
29. súlyos személyi sérülés: a balesetbıl eredıen legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással
járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetbıl eredı, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó
súlyos egészségromlást okozó sérülés;
30. székhely szerinti tagállam: a Bit.-ben a székhely tagállamaként meghatározott fogalom;
31. tagállam: az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes állam és Svájc;
32. telephely szerinti ország: az az ország,
a) amelynek hatósága a gépjármővet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy
b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjármővek esetében a tulajdonos vagy a
gépjármő felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, jogi személyiség nélküli
szervezet) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye,
fióktelepe) található;
33. türelmi idı: a díj esedékességétıl számított hatvannapos idıszak, melynek a díj megfizetése nélkül
történı leteltével a szerzıdés - amennyiben egyéb okból még nem szőnt meg - díjnemfizetéssel megszőnik;
34. üzemben tartó: a gépjármő telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett
üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;
35. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelı nemzetközi
gépjármő-felelısségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási
szerzıdésnek megfelelıen a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban
megkövetelt gépjármő-felelısségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;
36. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alapján az ezen megállapodásokban
részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülı
igazolást az országban megkövetelt gépjármő-felelısségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.

MÁSODIK RÉSZ
A GÉPJÁRMŐ-FELELİSSÉGBIZTOSÍTÁS SZABÁLYAI
I. Fejezet
A GÉPJÁRMŐ-FELELİSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A biztosítási kötelezettség
4. § (1) Minden magyarországi telephelyő gépjármő üzemben tartója köteles az e törvény szerinti
biztosítóval a gépjármő üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott
feltételek szerinti biztosítási szerzıdést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).
(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a
gépjármő hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának idıpontjától - a szünetelés kivételével - a
gépjármő forgalomból történı kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba
helyezésre nem kötelezett gépjármő esetében a forgalomban történı részvétel kezdetétıl a részvétel végleges
megszüntetéséig terheli.
(3) A szerzıdés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tartónak minısül a gépjármő
tulajdonosa által - szerzıdés vagy más hitelt érdemlıen igazolt jogcím alapján - üzemben tartóként
megnevezett személy.
(4) Ha a szerzıdéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó
köteles a tulajdonjog átszállását követıen a biztosítási szerzıdést haladéktalanul megkötni.
(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a
biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély
érvényességének idıtartama alatt áll fenn.
(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a
szerzıdés legkésıbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerıre emelkedésétıl számított 30 napig tartható
hatályban, amennyiben a gépjármő birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerzıdést
díjfizetéssel hatályban tartja.
(7) Más tagállami telephelyő gépjármő tulajdonosa - ha a gépjármő rendeltetés helye szerinti tagállama a
Magyar Köztársaság - köteles a tulajdonszerzést követıen a rendelkezésre bocsátástól számított
harmincnapos idıtartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.
A szerzıdés létrejötte és megszőnése
5. § (1) A biztosító a magyarországi telephelyő gépjármő üzemben tartójának, valamint azon gépjármő
tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság, az e törvényben
meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerzıdés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjtarifájának
megfelelı - ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni.
(2) Ha a biztosítási szerzıdés a biztosítási idıszak tartama alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak
szerint (díjnemfizetés) szőnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási idıszak hátralévı részére
fedezetet nyújtó szerzıdés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles
elfogadni, amelynél a szerzıdés az adott biztosítási idıszakban díjnemfizetéssel szőnt meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerzıdést
megkötni, ahol a szerzıdése díjnemfizetés miatt szőnt meg.
(4) Az a biztosító, amely a szerzıdést a biztosítási idıszak végére felmondta vagy a szerzıdés a biztosítási
idıszak alatt díjnemfizetés miatt szőnt meg, az üzemben tartónak a szerzıdés megszőnését közvetlenül
követı biztosítási idıszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.
6. § (1) A biztosítási szerzıdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
(2) A szerzıdés úgy is létrejön, ha a szerzıdı üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek
megfelelı ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás birtokában, a
biztosító által rendszeresített ajánlati lapon a biztosító vagy annak képviselıje részére átadja.
(3) A biztosító a (2) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4)
bekezdésében meghatározott indokok alapján utasíthatja el.
(4) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a
szerzıdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.
(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a szerzıdés az ajánlat átadásának idıpontjában - az ajánlat
szerinti tartalommal - jön létre.
(6) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon
belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektıl való eltérésre történı hivatkozással, illetve az 5. § (4)
bekezdésében meghatározott indokok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet
az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelı módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett
javaslatot a szerzıdı a kézhezvételtıl számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzıdés az (5)
bekezdésben meghatározott idıpontban a módosított ajánlat szerint létrejön.
(7) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az
ajánlat módosításának tényére, valamint az ajánlathoz viszonyított lényeges eltérésekre. Ennek hiányában a
szerzıdés az ajánlat tartalmának megfelelıen jön létre.
(8) A biztosító kötvényt az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerzıdés tartalmával egyezı
tartalommal bocsáthat ki.
7. § (1) A szerzıdı felek bármelyike a biztosítási idıszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt
legalább 30 nappal megelızıen a biztosítási szerzıdést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás
akkor hatályos, ha az a másik félhez határidıben megérkezik.
(2) A biztosítási idıszakon belül - az e törvényben meghatározott eseteken túl - a szerzıdés csak a felek
közös megegyezésével szüntethetı meg.
(3) A szerzıdés érdekmúlással szőnik meg a gépjármő forgalomból történı kivonásával, az üzemben tartó
változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat
hónapon belül nem történik meg.
(4) A szerzıdés érdekmúlással szőnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerzıdéskötésre
kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.
8. § (1) A jármőnyilvántartásban szereplı gépjármővek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett
biztosítót az e törvényben elıírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármő forgalomból történı kivonásának,
a gépjármő elsı és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármő tulajdonjogát érintı változásnak -
ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog változáshoz kapcsolódó
bejelentési kötelezettsége teljesítésének idıpontját is - jármőnyilvántartásba történı bejegyzésérıl, továbbá
az üzemben tartó és a jármőnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintı változás
jármőnyilvántartásba történı bejegyzésérıl - e tény jármőnyilvántartásba történı bejegyzésével egyidejőleg -
a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.
(2) A jármőnyilvántartásban nem szereplı gépjármő üzemben tartója a hatósági engedély visszavonását, a
tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történı részvétel
végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.
(3) A biztosító köteles - a díjnemfizetéssel történı megszőnés esetének kivételével - a biztosítási
szerzıdés megszőnésének tényérıl és a megszőnt szerzıdés külön rendeletben meghatározott bonus-malus
besorolásáról a megszőnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követı 30 napon belül az üzemben tartót
írásban tájékoztatni.
(4) A szerzıdésre a magyar jogot kell alkalmazni.
(5) A szerzıdésre a Polgári Törvénykönyvrıl szóló törvény rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e
törvény eltérı rendelkezést nem tartalmaz.
9. § (1) Az üzemben tartó a szerzıdéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából
lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen - fennálló szerzıdés esetén a biztosítási idıszak
vagy a tartam utolsó napját követı - az új biztosítási idıszak vagy a határozott tartam kezdı napját,
biztosítóváltás esetén az elızı biztosítási idıszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és
a biztosítást igazoló okirat számát.
(2) Az üzemben tartó a szerzıdéskötéskor köteles a fedezetlenségi díj megállapításához szükséges
adatokat a biztosítóval vagy annak képviselıjével közölni.
(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármő tulajdonosa által üzemben tartóként
megnevezett személy által kötött szerzıdés ezen üzemben tartó hatósági okiratba történı bejegyzése napján
lép hatályba, ennek hiányában - ha az üzemben tartó hatósági okiratba történı bejegyzése a szerzıdéskötést
követı 30 napon belül nem történik meg - megszőnik.
(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban
feltüntetett adatok változását.
10. § A biztosítási szerzıdés hatálya alatt ugyanarra a biztosítási idıszakra kötött további biztosítási
szerzıdés érvénytelen.
A gépjármőflottára kötött szerzıdésre alkalmazandó szabályok
11. § (1) Gépjármőflottára kötött szerzıdés esetén a szerzıdı felek az e törvényben meghatározottaktól
eltérhetnek a szerzıdés létrejöttét, megszőnését, a biztosítási idıszakot, a díjfizetést illetıen.
(2) A biztosító köteles a flottára kötött szerzıdés vonatkozásában - az egyedi szerzıdéseket illetı díjtarifa
meghirdetésével egyidejőleg - a következı naptári évre vonatkozó díjtarifáját legalább két országos
napilapban és a honlapján meghirdetni, amelyet nem változtathat meg.
(3) A biztosító a díjat a flottára kötött szerzıdés vonatkozásában a meghirdetett - idıszak, illetve tartam
kezdınapján érvényben lévı - díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási idıszak alatt nem
változtatja meg.
(4) Gépjármőflottára a flottához tartozó gépjármővek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott
tartamú szerzıdés is köthetı.
A helytállási kötelezettség és annak mértéke
12. § A biztosítás kiterjed a felelısség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési
igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerzıdésben
megjelölt gépjármő üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.
13. § (1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi
károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén
káreseményenként 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni, mely összegek magukban foglalják a
káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthetı követeléseket, az igényérvényesítés költségeit,
valamint a teljesítés idıpontjáig eltelt idıszakra járó kamatokat.
(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak
területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási
kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármő-felelısségbiztosítási jogszabályai
szerint áll fenn. Ha a biztosító szerzıdésben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a
káresemény helye szerinti országban elıírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási
szerzıdésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.
(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévı, idıben összefüggı több
káresemény egy biztosítási eseménynek minısül.
14. § (1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye
meghaladja a 13. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az
összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában
történik.
(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék
tıkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövıben várható járadékkifizetések tıkeértéke magasabb a
szerzıdésben rögzített biztosítási összegbıl rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadékkifizetések
tıkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.
(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott
káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag
akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen
kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg
újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból
részesülhetett volna.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult
kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követıen jelentkezik,
vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).
(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint
megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban
teljesített kárkifizetésbıl az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést
követı 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetıségérıl köteles a károsultat a kárrendezés során, az
elsı kárkifizetéssel egyidejőleg írásban tájékoztatni.
(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) bekezdésben meghatározottak
szerinti felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási
összeg újrafelosztásából eredı új kártérítési aránynak megfelelı kártérítésre jogosult.
15. § A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjármőben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjármővel utazók
személyi használatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjármőben keletkezett;
c) a károkozó gépjármő biztosítottjainak egymással szembeni igényébıl származó dologi kárként, illetve
elmaradt haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részérıl a sugárzás
káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
e) a gépjármő balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármő - forgalomban való részvétele nélkül - munkagépként való használata során keletkezett;
g) álló gépjármőre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;
h) üzemi balesetnek minısül, és a gépjármő javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjármőverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármő balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármő üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetıleg
állagromlásból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.
A biztosítási szerzıdés idıbeli hatálya, és a biztosítási idıszak
16. § (1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjármővek esetében a biztosítási szerzıdés
határozatlan tartamú.
(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkezı
gépjármővek, továbbá az igazolólappal rendelkezı lassú jármővek és a négykerekő segédmotoros kerékpárok
(quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármővek
esetében, valamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerzıdésben megjelölt határozott
tartamú szerzıdés köthetı.
(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és
visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezıgazdasági erıgép (lassú jármő) esetében
határozatlan tartamú szerzıdés köthetı.
17. § (1) A határozatlan tartamú szerzıdések esetében a biztosítási idıszak egy év, valamint az 5. § (2)
bekezdésében, továbbá a 21. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben a megszőnt szerzıdés szerinti
biztosítási idıszak végéig terjedı idıszak.
(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.
(3) A biztosítási idıszak elsı napja - a szünetelés idıtartama alatt hatályba lépı szerzıdések kivételével -
a kockázatviselés kezdete.
(4) A biztosító a biztosítási idıszak utolsó napját megelızı ötvenedik napig elküldött írásos értesítıben
tájékoztatja a szerzıdı felet a biztosítási évfordulóról és a következı biztosítási idıszakra - az értesítés
idıpontjában rendelkezésre álló adatok alapján - a díjtarifa szerint várható díjról.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés - a szerzıdı hozzájáruló nyilatkozata alapján - elektronikus
úton is megtehetı.
A biztosítási szerzıdés területi hatálya
18. § A biztosítási szerzıdés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon
országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belsı Szabályzatnak
megfelelı kétoldalú megállapodást kötött.
A biztosító kockázatviselése
19. § (1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerzıdésben meghatározott
idıpontban, ennek hiányában a szerzıdés létrejöttének idıpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott
üzemben tartó által kötött szerzıdés esetén az üzemben tartó jármőnyilvántartásba történı bejegyzésének
idıpontjában kezdıdik.
(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerzıdés létrejöttét megelızıen
megkezdıdjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.
(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közremőködése nélkül meghatározott és egyedileg
meg nem tárgyalt szerzıdési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak
a díj (elsı díjrészlet) befizetését követıen viseli a kockázatot.
(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi idıben fennáll.
(5) A szerzıdés érdekmúlással történı megszőnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból
történı kivonás, a forgalomban történı részvétel végleges megszüntetése, a szerzıdéskötésre kötelezett
üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az okiratba bejegyzett üzemben
tartóra vonatkozó bejegyzés törlésének idıpontjával szőnik meg.
(6) A biztosító kockázatviselése a szerzıdés közös megegyezéssel történı megszüntetése esetén a
szerzıdés megszőnésének idıpontjában, a szerzıdés biztosítási idıszak végére történı felmondása esetén a
biztosítási idıszak zárónapján szőnik meg.
(7) A szerzıdés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszőnése esetén a biztosító kockázatviselése a
türelmi idı zárónapján szőnik meg.
Díjfizetés
20. § (1) A biztosítási díj a kockázat viselésének idıtartamára elıre illeti meg a biztosítót.
(2) A biztosító a kockázatviselése megszőnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.
(3) A határozott tartamú biztosítási szerzıdések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti
meg a biztosítót (egyszeri díj).
21. § (1) A biztosítás elsı díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerzıdésben
meghatározott idıpontokban esedékesek. Ennek hiányában az elsı díjrészlet a szerzıdés létrejöttekor, a
folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési idıszaknak az elsı napján esedékes.
(2) Az egyszeri díjat - a felek eltérı megállapodásának hiányában - a szerzıdés létrejöttekor kell
megfizetni.
(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés idıszakára a szerzıdésben megállapított kamat illeti meg.
(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétıl számított
harmincadik nap elteltéig - a következményekre történı figyelmeztetés mellett - a szerzıdı félnek a díj
esedékességétıl számított hatvannapos póthatáridıvel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást
küld. A türelmi idı eredménytelen leteltével a szerzıdés - amennyiben egyéb okból még nem szőnt meg - az
esedékességtıl számított hatvanadik napon megszőnik.
(5) A biztosító köteles a szerzıdés megszőnésérıl 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon
értesítést küldeni, amennyiben a szerzıdés megszőnése díjnemfizetés miatt következett be.
(6) Ha a szerzıdés díjnemfizetés miatti megszőnése az üzemben tartó önhibáján kívül esı okból
következik be, az üzemben tartó a megszőnés tudomására jutásától számított 15 napon belül, de legkésıbb a
megszőnést követı 2 hónapon belül, kizárólag az önhiba hiányát alátámasztó tények hitelt érdemlı
igazolásával kezdeményezheti a jövıre nézve - egy adott biztosítási idıszakon belül - az eredetivel egyezı
szerzıdéses állapot helyreállítását.
(7) Az üzemben tartó a szerzıdéses állapot (6) bekezdés szerinti helyreállítására akkor jogosult, ha a
szerzıdés megszőnéséig esedékessé vált díjat a biztosítónak megfizeti, és a szerzıdés díjnemfizetéssel
történı megszőnését követıen a szerzıdéses állapot helyreállításáig a gépjármő nem vett részt a közúti
forgalomban, illetve azzal kárt nem okoztak.
Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok
22. § (1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.
(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval
a fedezetlenség idıtartamát követıen szerzıdést köt.
(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követıen haladéktalanul köteles
kiszámítani.
(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a
fedezetlenség idıtartama esik, a díjat beszedı biztosító díjtarifája nem alkalmazható.
(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az
esedékes biztosítási díjrészlettel együtt - a biztosítási idıszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos
határidıvel - köteles megfizetni.
(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4)
bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7) A fedezetlenségi díjnak - a díjhirdetést követı naptári évre vonatkozó - egy naptári évre számított
tarifáját gépjármő-kategóriánként minden év október 30-ig a Kártalanítási Számla kezelıje hirdeti meg két
országos napilapban és honlapján.
Díjtarifa, díjhirdetés
23. § (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerzıdés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján
alakítja ki és azt az adott biztosítási idıszak alatt nem változtatja meg.
(2) A biztosítási idıszakra, valamint a határozott tartamú szerzıdésre az idıszak, illetve a tartam
kezdınapján érvényben lévı díjtarifát kell alkalmazni.
(3) A biztosító köteles minden egyedi szerzıdés vonatkozásában a (2) bekezdésben meghatározottak
szerint alkalmazandó, a következı naptári évre vonatkozó díjtarifáját október 30-ig legalább két országos
napilapban és a honlapján meghirdetni.
(4) A biztosító a meghirdetett díjtarifáját nem változtathatja meg.
(5) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit, az adott naptári évben alkalmazandó, valamint október 30-át
követıen a következı évben alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és
a honlapján folyamatosan hozzáférhetıvé tenni.
(6) Ha a biztosító a gépjármő-felelısségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és a
Magyar Köztársaság területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy az (5)
bekezdésben említett információk a kárképviselı székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából
kifüggesztésre kerüljenek.
24. § (1) A határozatlan tartamú szerzıdés fennállása alatt a biztosítás díja a következı biztosítási idıszak
elsı napjától kezdıdı hatállyal a 23. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározottak szerint módosul.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetıvé
teszi.
Bonus-malus rendszer
25. § (1) Az üzemben tartó a kármentes idıszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az
okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus)
fizetésére köteles.
(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni,
a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert mőködtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat
kiadni.
Szünetelés
26. § (1) A biztosító kockázatviselése a jármőnyilvántartásban szereplı gépjármővek esetében szünetel, ha
az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történı eljárás következtében a gépjármő a forgalomból
ideiglenes kivonásra került.
(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás tényérıl, valamint annak kezdı és
záró idıpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.
(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott idıpontoknak megfelelıen a kivonás napjától a
szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármő ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat
hónapig tart.
(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg, a
szerzıdés a hat hónapos idıszak utolsó napját követı napon megszőnik.
(5) A szünetelést követı díjrészlet fizetésének esedékessége - a felek eltérı megállapodásának hiányában -
a szünetelés megszőnésének a napja.
(6) A hivatalból történı ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2)
bekezdésben meghatározott értesüléstıl számított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a
kockázatviselés szünetelésének tényérıl és az esetlegesen bekövetkezı károkozás következményeirıl.
(7) A szünetelés idıtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerzıdés folyamatos díjfizetéssel
történı hatályban tartására nem áll fenn.
(8) A jármőnyilvántartásban nem szereplı gépjármővek esetében a szünetelésnek nincs helye.
Kártérítési igények érvényesítése
27. § A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelıje, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a
Kártalanítási Szervezet a gépjármő üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint
megtéríti.
28. § (1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szerzıdés keretei között a károkozó
gépjármő üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott
esetekben a Kártalanítási Számla kezelıjével szemben jogosult érvényesíteni.
(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkezı károsult keresetet indíthat a károkozó
Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezı biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti
tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a
zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétıl (székhelyétıl) eltérı országában következett be.
(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselıvel
szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedı joghatállyal.
29. § (1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni
egymásnak a személy, a gépjármő és a biztosítási szerzıdés azonosításához szükséges - a 46. § (2)
bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott - adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire
vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából
kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelıjéhez, a Kártalanítási
Szervezethez, a levelezıhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselıhöz, az egészségbiztosítási
szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint
kezelendık.
(2) A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétıl, illetve a tudomásszerzéstıl számított - 30 napon
belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidı elmulasztása esetén - kivéve, ha a károsult bizonyítja,
hogy az önhibáján kívül történt - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és
a káresemény bejelentése közötti idıszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezıvel, a
Kártalanítási Számla kezelıjével, a kárképviselıvel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.
30. § (1) A biztosított köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a
lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendırségi) eljárást
lefolytató szerv megjelölésével - 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.
(2) Az érvényes biztosítási szerzıdéssel nem rendelkezı üzemben tartó az (1) bekezdésben
meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelıjének bejelenteni.
(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene
peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletérıl
gondoskodni.
(4) Az érvényes biztosítási szerzıdéssel nem rendelkezı üzemben tartó a (3) bekezdésben
meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelıjének bejelenteni. A
Kártalanítási Számla kezelıje jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerzıdéssel nem
rendelkezı üzemben tartó képviseletérıl gondoskodni.
(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés idıpontjától kell
számítani.
(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelıje, a kárképviselı és a levelezı kérelmére,
a kárrendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos
eljárás állásáról, eredményérıl, a károsult és a károkozó - 46. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott
- személyes adatairól, a gépjármő hatósági jelzésérıl, a biztosító megnevezésérıl, a biztosítást igazoló okirat
számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kárigények rendezéséhez
szükséges alapvetı adatokról.
31. § A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezıje, a kárképviselı, a Kártalanítási Számla
kezelıje és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétıl
számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésıbb a kártérítési igény benyújtásától
számított három hónapon belül a károsultnak:
a) kellıen megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelısség nem
vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen, jogcímenként (beleértve a kamatra
vonatkozó tájékoztatást) összegszerően megállapította, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben,
amikor a felelısséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmő, vagy a teljes kárt összegszerően nem
állapította meg.
32. § (1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelısségre vonatkozó
nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési
felelısségéhez mérten köteles megállapítani.
(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerıs ítélet hatálya a biztosítottra - a 35. § (1)
bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetıre - is kiterjed, ha azt a károsult és a
biztosító, a kárképviselı, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelıje közötti perben hozta a
bíróság.
(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelıje egyösszegő pénzbeli kártérítés esetén köteles a
megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerıs megítélését követı 15
napon belül a károsultnak megfizetni.
Törvényi engedmény
33. § Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelıje a kárt megtérítette, a
megtérített összeg erejéig ıt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat - a 35. § (1) bekezdésében
meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetıt - illették meg a kárért felelıs személlyel szemben.
Visszkereset
34. § (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott esetben, illetve
fizetésképtelenné vált biztosító helyett eljárva a Kártalanítási Számla kezelıje az általa kifizetett kártérítési
összeg megtérítését követelheti:
a) attól a vezetıtıl, aki a gépjármővet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye
nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktıl, ha a kárt jogellenesen és
szándékosan okozták;
c) a vezetıtıl, ha a gépjármővet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertıl befolyásolt
állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármő vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha
bizonyítja, hogy a vezetı alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertıl befolyásolt állapotát
nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthetı a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve
a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a vezetıtıl, ha a gépjármő vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely
biztosítottól, ha a gépjármő vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjármővet
engedéllyel vezetı esetében a gépjármővezetıi engedély meglétét alapos okból feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármő súlyosan elhanyagolt mőszaki állapota okozta;
f) a vezetıtıl, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos
veszélyeztetéssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetıtıl, ha a szerzıdés megkötésekor, a biztosítási esemény
bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelı közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem
teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.
(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a vezetı az f) pontban felsorolt esetekben
köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a
biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelıje legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti
követelését.
(3) Ha az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben köteles a megtérítésre, a
teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda,
valamint a Kártalanítási Számla kezelıje legfeljebb 750 ezer Ft-ig érvényesítheti követelését.
(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezetı bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott
kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla
kezelıje követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.
(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási
Számla kezelıje nem érvényesíthet megtérítési igényt.
II. Fejezet
A GÉPJÁRMŐ-FELELİSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
A Kártalanítási Számla helytállási kötelezettsége
35. § (1) A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerzıdéssel nem rendelkezı, vagy ismeretlen
üzemben tartó gépjármőve által vagy az ismeretlen gépjármővel a Magyar Köztársaság területén okozott,
vagy a 26. §-ban meghatározott szünetelés ideje alatt bekövetkezett kárának megtérítése iránti igényét az e
törvényben foglaltak alapján - a 36. §-ban foglalt kivételekkel - a Kártalanítási Számla kezelıjével szemben
is érvényesítheti. A Kártalanítási Számla kezelıje a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárokig
köteles helytállni. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelıje akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt
forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármővel, továbbá fizetésképtelenné vált
biztosítónál a károkozás idıpontjában szerzıdéssel rendelkezı üzemben tartó gépjármővével okozták.
(2) Ha biztosítási fedezettel nem rendelkezı üzemben tartó magyarországi telephelyő gépjármővével más
tagállam területén kárt okoz, vagy ha a károkozó gépjármő rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar
Köztársaság, a Kártalanítási Számla kezelıje a 13. § (2) bekezdésében meghatározott mértékig megtéríti a
károsult kárát, vagy a külföldi nemzeti iroda, illetve tagja, a tagállam kártalanítási szervezete, vagy
garanciaalapja visszakövetelési igényét. Nem tagállam területén okozott károk esetében a Kártalanítási
Számla kezelıjét e kötelezettség a nemzeti irodák közötti ez irányú megállapodás alapján terheli.
(3) A Kártalanítási Számla kezelıje a biztosítók bármelyikét megbízhatja a károk rendezésével és perbeli
képviselete ellátásával.
36. § (1) A Kártalanítási Számla kezelıje kizárólag olyan mértékben köteles helytállni, amilyen
mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy vagyon- és felelısségbiztosítás
alapján nem követelheti.
(2) A vagyon- és felelısségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból eredı megtérítési
követeléseket a Kártalanítási Számla nem fedezi.
(3) A Kártalanítási Számla kezelıjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen
gépjármővel a károsult gépjármőben, az útban, az út tartozékát képezı közlekedési mőtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közmővekben, ezek tartozékaiban, valamint a
reklámhordozó eszközökben okozott károkra.
(4) Ha az ismeretlen gépjármővel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, a
Kártalanítási Számla kezelıje megtéríti a károsult gépjármőben okozott károkat is.
(5) A károsult - a kár bekövetkeztétıl számított - 30 napon belül köteles bejelenteni az ismeretlen
gépjármő által okozott káreseményt a Kártalanítási Számla kezelıjének. Ha a károsult a bejelentési
kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a
Kártalanítási Számla kezelıjének fizetési kötelezettsége nem áll fenn.
(6) Ha a Kártalanítási Számla kezelıje és a biztosító között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát
megtéríteni, a kártérítés összegét a Kártalanítási Számla kezelıje megelılegezi, és utólag a károkozó
biztosítójával elszámol. A Kártalanítási Számla kezelıje elılegezi meg a kártérítés összegét abban az esetben
is, ha a biztosítók között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.
(7) A harmadik országbeli károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelıje kizárólag akkor téríti meg, ha a
károsult országában magyar állampolgár részére a baleset idıpontjában hasonló esetben kártalanítás jár.
(8) A 34. §-ban meghatározottaktól függetlenül a Kártalanítási Számla kezelıje a károsult követelésének
kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és - átalányösszegben is megállapítható - költsége
megtérítését követelheti:
a) egyetemlegesen a biztosítási fedezettel nem rendelkezı üzemben tartótól és attól a vezetıtıl, aki a
gépjármővet az üzemben tartó engedélye nélkül vagy a biztosítási fedezet hiányának tudatában vezette;
b) egyetemlegesen a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármő üzemben tartójától és
vezetıjétıl;
c) az ismeretlen üzemben tartó gépjármővének vezetıjétıl;
d) az ismeretlen gépjármő vezetıjétıl, amennyiben ennek személye ismert és a károkozásért felelıs;
e) az üzemben tartótól, ha a káresemény a 26. §-ban meghatározott szünetelés ideje alatt következik be.
(9) A Kártalanítási Számla kezelıje e törvény alapján feladatainak ellátása, illetve ıt megilletı igényének
érvényesítése érdekében pert indíthat.
(10) A Kártalanítási Számla kezelıje nem érvényesíthet megtérítési igényt az elhunyt üzemben tartó,
illetve vezetı örököseivel szemben.
A kárrendezési megbízott
37. § (1) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezı biztosító a (2) bekezdésben
meghatározott feladatok ellátására kárrendezési megbízottat jelöl ki.
(2) Ha a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétıl (székhelyétıl) eltérı országában
magyarországi telephelyő gépjármő üzemeltetésével kárt okoznak, és a károkozónak a Magyar Köztársaság
területén székhellyel rendelkezı biztosítójával szemben a más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel)
rendelkezı károsultnak e károk miatt kártérítési igénye keletkezik, a károsult kártérítési igényét lakóhelye
(székhelye) szerinti tagállam területén a károkozó biztosítója által kijelölt kárrendezési megbízottjához is
benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó biztosítójával szemben
közvetlenül is érvényesítheti.
(3) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezı biztosító kárrendezési megbízottja a
kártérítési igényekkel kapcsolatban köteles összegyőjteni a kárigények rendezéséhez szükséges valamennyi
információt, és köteles a kárrendezés elintézéséhez szükséges minden intézkedést megtenni, valamint a
kárrendezési eljárást a károsult lakóhelye, illetve székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén lefolytatni.
(4) Ha - a Magyar Köztársaság területén kívül - a zöldkártyarendszer valamely országában más tagállam
területén telephellyel rendelkezı gépjármő (nem magyarországi telephelyő gépjármő) üzemeltetésével kárt
okoznak, és a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkezı károsultnak e károk miatt a
károkozó gépjármő-felelısségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik („szenvedett kár”),
kártérítési igényét a károkozó gépjármő-felelısségbiztosítója által Magyarországra kijelölt kárrendezési
megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó
gépjármő-felelısségbiztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti.
A kárképviselı
38. § (1) A Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkezı biztosító
gépjármő-felelısségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében a Magyar Köztársaság területén csak
akkor nyújthat, ha a tevékenység folytatásához kárképviselıt bízott meg.
(2) A kárképviselınek a Magyar Köztársaság területén állandó lakóhellyel vagy székhellyel kell
rendelkeznie.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosítónak a kárképviselıvel kapcsolatos adatokat, annak
kijelölését, illetve az adataiban, valamint a személyében bekövetkezett változásokat 8 napon belül a
Felügyeletnek be kell jelentenie.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosítók által kijelölt kárképviselık listáját és a kárképviselık
adataiban bekövetkezett változásokat a Felügyelet internetes honlapján folyamatosan, negyedévente pedig a
Pénzügyi Közlönyben is közzéteszi.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosítónak határon átnyúló szolgáltatás esetén a tevékenység
megkezdése elıtt 30 nappal a szerzıdésre vonatkozó magyar nyelvő dokumentumokat - ideértve a szerzıdési
feltételeket is - a Felügyelet részére be kell nyújtani.
A Kártalanítási Szervezet
39. § (1) A Kártalanítási Szervezet a (2) bekezdésben rögzített esetekben köteles a 37. § ((4) bekezdése
szerinti biztosító helytállási kötelezettségéhez igazodó mértékben - helyette is - szolgáltatást nyújtani.
(2) A károsult kártérítési igényét a Kártalanítási Szervezettel szemben csak akkor érvényesítheti, ha
a) a balesetet okozó gépjármő 37. § (4) bekezdése szerinti biztosítója vagy ennek kárrendezési
megbízottja a károsult kárigényének benyújtását követı három hónap elteltével sem adott a kárigénybejelentésben
elıterjesztettekre a 31. §-ban szabályozottaknak megfelelı választ,
b) a 37. § (4) bekezdése szerinti biztosító nem nevezett ki kárrendezési megbízottat, kivéve, ha a károsult
igényét közvetlenül a biztosítónál terjesztette elı, és az három hónapon belül a kártérítési igényre indokolt
választ vagy indokolt kártérítési javaslatot adott, vagy
c) a gépjármő vagy a 37. § (4) bekezdése szerinti biztosító a balesetet követı két hónap elteltével sem volt
azonosítható.
(3) A követelést a (2) bekezdés szerinti határidık elteltét követı két hónapon belül, a (2) bekezdés b)
pontjában szereplı esetben attól az idıponttól számítva kell érvényesíteni, amint arról a károsult tudomást
szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna arról, hogy kárrendezési megbízott kijelölésére nem került sor.
(4) Az (1) bekezdés szerinti igény megszőnik, ha a károsult a 37. § (4) bekezdése szerinti biztosítóval
szemben közvetlenül bíróság elıtt lépett fel, vagy ha a biztosító vagy kárrendezési megbízottja teljesíti
kötelezettségeit.
(5) A károsult a Kártalanítási Szervezettel szemben a bíróságtól annak megállapítását kérheti, hogy a
Kártalanítási Szervezet helytállási kötelezettségének feltételei fennállnak és a követelés még nem szőnt meg.
(6) A vagyon- és felelısségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból eredı megtérítési
követeléseket a Kártalanítási Szervezet nem fedezi.
40. § (1) A Kártalanítási Szervezet a károsult igénybejelentésének kézhezvételét követıen haladéktalanul
értesíti a károkozó 37. § (4) bekezdése szerinti biztosítóját vagy ennek kárrendezési megbízottját. Ha ezek
nem teljesítették e törvény szerinti kötelezettségüket, haladéktalanul értesíti a 37. § (4) bekezdése szerinti
biztosító székhely szerinti tagállamának kártalanítási szervezetét. A Kártalanítási Szervezet haladéktalanul
értesíti a károkozót arról a körülményrıl, hogy a károsult igénybejelentését követı két hónapon belül
teljesítési kötelezettségének megállapítása céljából intézkedni fog.
(2) A megtérítés folytán a károsultat a károkozóval és biztosítójával szemben megilletı követelés a
Kártalanítási Szervezetre száll át.
(3) A Kártalanítási Szervezet a károsultnak nyújtott kártalanítás mértékéig megtérítésre jogosult a 37. §
(4) bekezdése szerinti biztosító székhely szerinti tagállamának kártalanítási szervezetével szemben.
(4) A Kártalanítási Szervezet a többi tagállam kártalanítási szervezete által nyújtott kártalanítás
megtérítésére köteles a magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelıen, ha a biztosítási szerzıdést a 37.
§ (2) bekezdése szerinti biztosítóval kötötték.
(5) A Kártalanítási Szervezet a megtérítési igényét a 39. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott
esetben a gépjármő telephely szerinti országának kártalanítási számlájával szemben érvényesítheti.
(6) A kártalanítási szervezetek és garanciaalapok egymással szembeni megtérítési követelésének
érvényesítési rendjére nézve az e szervezetek közötti megállapodások irányadók.
Külföldi telephelyő gépjármővekre vonatkozó rendelkezések
41. § A külföldi telephelyő gépjármő a Magyar Köztársaság területére harmadik ország, valamint a
Rendszámegyezményhez nem csatlakozott tagállam területérıl csak akkor léphet be, illetve a Magyar
Köztársaság területén akkor vehet részt a forgalomban, ha
a) üzemben tartója (vezetıje) érvényes gépjármő-felelısségbiztosítási fedezetet igazoló nemzetközi
igazolvánnyal rendelkezik, vagy
b) a gépjármő olyan ország hatósági jelzéseit és országjelét viseli, amely a Rendszámegyezmény részese.
42. § (1) Ha a külföldi telephelyő gépjármő üzemben tartója (vezetıje) az érvényes gépjármőfelelısségbiztosítási
fedezetet fennállását a 41. §-ban meghatározott módon nem igazolja, a Magyar
Köztársaság területére való belépéskor köteles az e törvény szerinti biztosítóval, vagy biztosítók e célra
létrehozott csoportjával határozott idıre szóló szerzıdést (határbiztosítást) kötni, azt a tartózkodás idején
folyamatosan fenntartani, s az ezt tanúsító okiratot magánál tartani. E szerzıdésre a magyar jogot kell
alkalmazni és fedezetet kell nyújtania a tagállamok területén okozott károkra.
(2) Az (1) bekezdés szerinti okiratra (határbiztosítás) nincs szükség olyan gépjármővek esetében,
amelyeknek telephelye a Rendszámegyezményhez csatlakozott országban van, vagy ha a forgalmi
engedélyre nem kötelezett gépjármő állandó telephelye a Rendszámegyezményhez csatlakozott országban
van.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén állomásozó vagy
áthaladó külföldi katonai gépjármővek esetében, ha azok vonatkozásában nemzetközi egyezmény, illetve
jogszabály e törvénytıl eltérı szabályokat állapít meg.
(4) A külföldi telephelyő gépjármővek Magyar Köztársaság területére történı belépésekor a vámhatóság
ellenırzi a 41. §-ban foglaltak fennállását.
(5) A (2) bekezdés szerinti gépjármővek esetében abban az esetben végezhetnek a jogszabályokban a
biztosítás ellenırzésére feljogosított szervek a biztosításra vonatkozó ellenırzést, ha az nem rendszeres és
nem megkülönböztetı jellegő, és olyan ellenırzés részeként végzik, amely nem kizárólag a biztosítás
ellenırzésére irányul.
Nemzeti Iroda
43. § (1) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyő gépjármő üzemeltetésével okoztak kárt, a
kártérítési igényt - a 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt figyelembe véve - a Nemzeti Irodával
szemben is lehet érvényesíteni. A Nemzeti Iroda a károk rendezésével és perbeli képviselete ellátásával
bármelyik biztosítót, illetve annak jogi képviselıjét megbízhatja. Ha a károkozó gépjármőfelelısségbiztosítója
- a Nemzeti Iroda hozzájárulásával - a biztosítottjai által a Magyar Köztársaság területén
okozott károk rendezésére a levelezıvel megállapodást kötött, a károk rendezését és a Nemzeti Iroda perbeli
képviselete ellátását - a Nemzeti Iroda ellentétes rendelkezése hiányában - e levelezı, illetıleg képviselıje
végzi.
(2) A Nemzeti Iroda ellátja a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ e jogszabályban
meghatározott feladatait.
(3) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyő gépjármő üzemeltetésével okoztak kárt és a
külföldi károsult szokásos tartózkodási helye nem valamely tagállam területén van, a külföldi károsult a
Nemzeti Irodával szemben az (1) bekezdés alapján kártérítési igényt kizárólag abban az esetben
érvényesíthet, ha országában a baleset idıpontjában a magyar károsultat hasonló jog illette meg.
(4) A Nemzeti Iroda haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha
a) a zöldkártyarendszerben részes azon országok tekintetében, melyek nemzeti irodájával a Nemzeti Iroda
(a többi tagállammal egyezıen) kétoldalú megállapodást kötött,
b) a Rendszámegyezményhez csatlakozott országok tekintetében,
c) azon országok tekintetében, melyek nemzeti irodájával a Nemzeti Iroda egyoldalú elismerésrıl külön
megállapodást kötött,
változás következik be.
(5) A Felügyelet a (4) bekezdésben meghatározott kategóriák szerinti országok listájáról minden év január
15-éig tájékoztatót jelentet meg, valamint változás esetén az aktuális listát a tájékoztatás kézhezvételétıl
számított 15 napon belül a Magyar Közlönyben közzéteszi, és egyben gondoskodik róla, hogy ezen
információk a honlapján folyamatosan elérhetıek legyenek.
(6) Az Európai Bizottság - a tagállamok gépjármő-felelısségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség
ellenırzésére vonatkozó jogszabályainak közelítésérıl szóló 1972. április 24-i, 72/166/EGK tanácsi irányelv
2. cikk (2) bekezdése alapján - a csatlakozással kapcsolatosan a Hivatalos Lapban közzétett határozatában
megjelölt idıponttól kell az országot a Rendszámegyezményhez csatlakozott országnak tekinteni.
HARMADIK RÉSZ
KÖZPONTI FELADATOK
III. Fejezet
ELLENİRZÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS
A biztosítási fedezet fennállásának igazolása
44. § Gépjármővet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe üzemben tartóval kapcsolatos bejegyzést
tenni, ideiglenes forgalomban tartási engedélyt kiadni, azt meghosszabbítani, a gépjármő hatósági jelzését
(rendszámtábláját) cserélni, a gépjármő idıszakos vizsgálatát elvégezni abban az esetben lehet, ha az e
törvény szerinti biztosítási kötelezettségnek eleget tettek.
45. § (1) A gépjármő üzemben tartója vagy vezetıje köteles a jogszabályok által meghatározott esetekben
a biztosítási fedezet fennállását tanúsító - külön rendeletben meghatározott - igazolóeszközt az ellenırzésre
jogosult hatóságnak átadni.
(2) Ha a jármőnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás kötvénynyilvántartó szerv általi negyedéves
összevetésével, vagy az ellenırzésre jogosult hatóság eljárása során megállapítást nyer, hogy a gépjármőre
nincs érvényes biztosítási fedezet, a kötvénynyilvántartó szerv, illetve a hatóság értesítése alapján az
üzemben tartó lakóhelye (székhelye) szerinti illetékes jegyzı haladéktalanul felhívja az üzemben tartót a
biztosítási fedezet fennállásának igazolására. Ha ezen igazolás a külön rendeletben meghatározott
adattartalommal kiállított biztosítást igazoló okirattal történik, ahhoz az adott biztosítási idıszakra vonatkozó
valamennyi készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) vagy díjfizetést igazoló bizonylat bemutatása
szükséges.
(3) Ha az üzemben tartó a (2) bekezdés szerinti felhívás kézhezvételétıl számított 8 napon belül a külön
rendeletben meghatározott igazolóeszközök valamelyikével nem igazolja a biztosítási fedezet fennállását, a
jegyzı fellebbezési jogra tekintet nélkül, a külön jogszabályban meghatározott módon a gépjármővet kivonja
a forgalomból és egyidejőleg gondoskodik a kivonás tényének jármőnyilvántartásba történı bejegyzésérıl.
Törölni kell a jármőnyilvántartásból a forgalomból való kivonásra vonatkozó döntés alapján tett bejegyzést,
ha a jegyzı a döntést visszavonta, a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a bíróság a döntés
végrehajtását felfüggesztette vagy a döntést megsemmisítette.
(4) A Magyar Honvédség által üzemben tartott gépjármővek biztosítási fedezetének igazolására a Magyar
Honvédség nevére kiállított forgalmi engedély szolgál.
Kötvénynyilvántartás
46. § (1) A kötvénynyilvántartó szerv a biztosítási fedezet meglétének ellenırzése, a káresettel
kapcsolatos igények, megtérítési követelések érvényesítéséhez szükséges adatok szolgáltatása, a
gépjármővekkel kapcsolatban e törvényben elıírt feladatok ellátása céljából nyilvántartást vezet a
jármőnyilvántartásban szereplı gépjármővekre megkötött biztosítás igazoló okirataiban szereplı adatokról és
a kockázatviselésnek a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatairól (kötvénynyilvántartás).
(2) A kötvénynyilvántartás tartalmazza a szerzıdı üzemben tartó, a gépjármő és a szerzıdés alább
felsorolt adatait:
a) a szerzıdı üzemben tartó nevét (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet
megnevezését, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát), születési helyét, születési idejét,
anyja nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét);
b) a gépjármő hatósági jelzését (rendszámát) és alvázszámát;
c) rendszámváltozás esetén annak idıpontját és a korábbi rendszámot;
d) a biztosító nevét, a biztosítást igazoló okirat számát;
e) a kockázatviselés - ha a biztosítás szünetelés idején jön létre, úgy a biztosítási idıszak - kezdetének
idıpontját, megszőnése esetén annak dátumát és a megszőnés okát.
(3) A kötvénynyilvántartó szerv a (2) bekezdésben felsorolt adatokat a biztosítási jogviszony megszőnését
követı 7 évig kezeli.
47. § (1) A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet:
a) a 46. § (2) bekezdésének b), c) és e) pontjaiban foglalt adatok tekintetében - az e törvényben
meghatározott feladatai ellátásához - a biztosító, az adatigénylés idıpontja szerinti és az adatigénylés
idıpontját megelızı, egy meghatározott idıpont szerinti adatokra vonatkozóan;
b) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - a biztosítással nem rendelkezı vagy ismeretlen
üzemben tartó gépjármőve által, valamint az ismeretlen gépjármővel okozott károk megtérítése céljából - a
Kártalanítási Számla kezelıje, az adatigénylés idıpontja szerinti és a káresemény idıpontja szerinti adatokra
vonatkozóan;
c) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - az e törvényben meghatározott koordinációs,
kárrendezési és elszámolási feladatok ellátása céljából - a Nemzeti Iroda, a káresemény idıpontja szerinti
adatokra vonatkozóan;
d) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - a károk kezelése és rendezése céljából - a
levelezı, a káresemény idıpontja szerinti adatokra vonatkozóan;
e) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - a kárigények érvényesítése érdekében adatok
közlése és e törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátása céljából - az Információs Központ, a
káresemény idıpontja szerinti adatokra vonatkozóan;
f) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - törvényben meghatározott pénzügyi felügyeleti,
ellenırzési eljárások lefolytatása céljából - a Felügyelet, az adatigénylés idıpontja szerinti és az adatigénylés
idıpontját megelızı, egy meghatározott idıpont szerinti adatokra vonatkozóan;
g) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - törvényben meghatározott igazságszolgáltatási
eljárások lefolytatása céljából - a bíróság, az adatigénylés idıpontja szerinti és az adatigénylés idıpontját
megelızı, egy meghatározott idıpont szerinti adatokra vonatkozóan;
h) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - bőncselekmények felderítése, büntetıeljárás
lefolytatása vagy büntetıjogi szankció végrehajtása, törvényességi felügyeleti eljárásának lefolytatása
céljából - az ügyészség, az adatigénylés idıpontja szerinti és az adatigénylés idıpontját megelızı, egy
meghatározott idıpont szerinti adatokra vonatkozóan;
i) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - bőncselekmények felderítése, büntetıeljárás
lefolytatása vagy büntetıjogi szankció végrehajtása céljából - a nyomozó hatóság, az adatigénylés idıpontja
szerinti és az adatigénylés idıpontját megelızı, egy meghatározott idıpont szerinti adatokra vonatkozóan;
j) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - nemzetbiztonsági védelem, felderítés vagy
elhárítás, információszerzés, illetve a nemzetbiztonsági vagy iparbiztonsági ellenırzés céljából - a
nemzetbiztonsági szolgálatok, az adatigénylés idıpontja szerinti és az adatigénylés idıpontját megelızı, egy
meghatározott idıpont szerinti adatokra vonatkozóan;
k) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - törvényben meghatározott szabálysértési hatósági
eljárások lefolytatása, illetve közúti közlekedési feladatokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása céljából - a
rendırség, az adatigénylés idıpontja szerinti és az adatigénylés idıpontját megelızı, egy meghatározott
idıpont szerinti adatokra vonatkozóan;
l) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - közúti közlekedési feladatokkal kapcsolatos
eljárások lefolytatása céljából - a közlekedési igazgatási hatóság, az adatigénylés idıpontja szerinti és az
adatigénylés idıpontját megelızı, egy meghatározott idıpont szerinti adatokra vonatkozóan;
m) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - az Egészségbiztosítási Alapot, illetve a
Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletı megtérítési követelések érvényesítése céljából - az egészségbiztosítási
szerv és a nyugdíjbiztosítási szerv, a káresemény idıpontja szerinti adatokra vonatkozóan;
n) a 46. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt adatok tekintetében - jogának vagy jogos érdekének
érvényesítése céljából, indokolt körben - bármely természetes személy, illetve jogi személy és jogi
személyiséggel nem rendelkezı szervezet a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása mellett.
(2) A kötvénynyilvántartó szerv az (1) bekezdés a)-e) és m) pontjában szereplı adatigénylık részére az
adatszolgáltatást elektronikus úton - a kötvénynyilvántartó szerv és az adatigénylı közötti számítógépes
kommunikációs kapcsolat segítségével - teljesíti.
(3) Az (1) bekezdés n) pontjában szereplı adatigénylı az adatszolgáltatásért a mindenkori általános tételő
eljárási illetéknek megfelelı összegő díjat köteles fizetni a kötvénynyilvántartó szerv részére.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt információk szolgáltatásáért, az ehhez szükséges számítógépes
nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer folyamatos mőködtetéséért és az adatigénylésért a biztosítók
kötelesek a kötvénynyilvántartó szervnek díjat fizetni. Díjként a biztosítók a magyarországi telephelyő
gépjármővek kötelezı gépjármő-felelısségbiztosításából származó negyedévi díjbevételük 0,5%-át kötelesek
a tárgynegyedévet követı hónap utolsó napjáig a kötvénynyilvántartó szerv részére átutalni.
(5) Az (1) bekezdés b)-m) pontjaiban meghatározott adatigénylık részére történı adatszolgáltatás
díjmentes.
48. § (1) A kötvénynyilvántartó szerv negyedévenként köteles a jármőnyilvántartás és a
kötvénynyilvántartás összevetésével ellenırizni a biztosítási szerzıdések érvényességét és összeállítani az
érvényes szerzıdéssel nem rendelkezı üzemben tartók adatait tartalmazó listát, majd a 45. § (2) és (3)
bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása érdekében az üzemben tartó lakóhelye (székhelye,
telephelye) szerinti illetékes jegyzı részére továbbítani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti összekapcsolás útján létrejött adatállomány más célra
nem használható fel és azt az eljárási feladatok elvégzése után 90 nappal törölni kell.
49. § A biztosító a szerzıdés létrejöttétıl, illetve megszőnésétıl, továbbá a biztosítást igazoló okirat
adataiban bekövetkezı egyéb - a kötvénynyilvántartás adattartalmát képezı - változás idıpontjától számított
15 napon belül köteles a kötvénynyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni - a 46. § (2)
bekezdésében megjelölt adatok feltüntetésével - a biztosítási szerzıdés megkötésérıl, illetve megszőnésérıl,
valamint az adatokban bekövetkezı egyéb változásokról.
50. § (1) A kötvénynyilvántartásban kezelt személyes adatok tekintetében az adatkezelı a
kötvénynyilvántartó szerv.
(2) A kötvénynyilvántartásból nem vagy csak részlegesen szolgáltatható adat, ha az arra jogosult az
adatszolgáltatást az állam külsı és belsı biztonsága, így különösen honvédelmi, nemzetbiztonsági,
bőnmegelızési, bőnüldözési érdekbıl törvény rendelkezése alapján korlátozta vagy megtiltotta. A
korlátozásról, tiltásról, illetve azok feloldásáról a nyilvántartó szervet értesíteni kell.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az érintett személy a személyes adatainak
kezelésérıl kér tájékoztatást. Abban az esetben, ha a büntetıeljárásban eljáró bíróság, ügyészség vagy
nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, vagy külön törvény szerint titkos információgyőjtésre
felhatalmazott szerv adatigénylése ezt - bőnüldözési, bőnmegelızési vagy nemzetbiztonsági érdekre
hivatkozással - kifejezetten tartalmazza, a kötvénynyilvántartó szerv nem tájékoztathatja az érintettet a
személyes adataival kapcsolatos adattovábbításról.
Kártörténeti nyilvántartás
51. § (1) Az e törvény szerinti biztosítók a szerzıdéskötésre kötelezettek veszélyközössége terheinek
megfelelı elosztása érdekében, a szerzıdések díjának kockázatarányos megállapítása érdekében a
kártörténeti adatok felhasználása, a kárrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá a kártörténeti
igazolások kiadása céljából kártörténeti nyilvántartást (a továbbiakban: kárnyilvántartás) hoznak létre.
(2) A kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat a kárnyilvántartó szerv látja el.
(3) A kárnyilvántartó szerv nyilvántartást vezet a kötvénynyilvántartásban szereplı biztosítási szerzıdések
vonatkozásában a kármentes idıszakokról, a szerzıdı üzemben tartókról és a 36. § (8) bekezdésének a), b)
és e) pontjában meghatározott üzemben tartókról, továbbá a hozzájuk kapcsolódó kártérítési kötelezettséget
kiváltó káreseményekrıl, a kártérítésre kötelezett személyekrıl, a kártérítési kötelezettség ismertté válásáról,
a kárösszeg károkozó üzemben tartó által történt visszafizetésérıl, az ezekhez kapcsolódó események
dátumairól.
(4) A kárnyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó, a gépjármő, a szerzıdés és a káresemény alább
felsorolt adatait:
a) a szerzıdı üzemben tartó, illetve a 36. § (8) bekezdésének a), b) és e) pontjában meghatározott
üzemben tartó nevét (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet megnevezését,
továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát), születési helyét, születési idejét, anyja nevét és
lakcímét (székhelyét, telephelyét);
b) a gépjármő hatósági jelzését (rendszámát) és alvázszámát, típusát, kategóriáját;
c) rendszámváltozás esetén annak idıpontját és a korábbi rendszámot;
d) a biztosító nevét, a biztosítást igazoló okirat számát;
e) a biztosítási idıszak kezdı és záró idıpontját, továbbá a kockázatviselés kezdetének idıpontját,
megszőnésének dátumát és a megszőnés okát;
f) a káresemény dátumát;
g) a kártérítés kötelezettjét, a kötelezettség ismertté válásának dátumát (az elsı kárkifizetés, vagy a
biztosítóval szemben hozott jogerıs ítélet dátuma);
h) a kifizetett kárösszeg meghatározott szabályok szerinti visszafizetésének tényét és dátumát;
i) a bonus-malus osztályt.
(5) A 36. § (8) bekezdésének a), b) és e) pontjában meghatározott üzemben tartó esetében a káresemény
kapcsán a (4) bekezdés a)-b) és f)-h) pontjaiban meghatározott adatok kerülnek nyilvántartásra.
(6) A kárnyilvántartó szerv a (4) bekezdésben felsorolt adatokat egy üzemben tartó vonatkozásában az
utolsó biztosítási szerzıdéssel kapcsolatos bármely adat keletkezését követı 7 évig kezeli.
(7) A kárnyilvántartó szerv a (4) bekezdésben felsorolt adatokat a 36. § (8) bekezdésének a), b) és e)
pontjában meghatározott üzemben tartót illetıen a káresetre vonatkozó utolsó adat keletkezését követı 7 év
elteltével törli, amennyiben a nyilvántartásban ezen üzemben tartóval kapcsolatban, ezen idıtartam alatt a (6)
bekezdés szerint adat nem keletkezik.
(8) A kárnyilvántartó szerv a (4) bekezdés f)-h) pontjaiban felsorolt adatokat azok keletkezésétıl számított
30 év elteltével törli.
(9) A kárnyilvántartó szerv kérelemre köteles átadni vagy hozzáférhetıvé tenni:
a) a (4) bekezdésben meghatározott adatokat - az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához - az
üzemben tartóval szerzıdést kötı biztosító;
b) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - a károk kezelése és rendezése céljából - a Kártalanítási
Számla kezelıje, a levelezı;
c) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - törvényben meghatározott pénzügyi felügyeleti,
ellenırzési feladatok ellátása céljából - a Felügyelet;
d) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - törvényben meghatározott igazságszolgáltatási
feladatok ellátása céljából - a bíróság;
e) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - bőncselekmények felderítése, büntetıeljárás lefolytatása
vagy büntetıjogi szankció végrehajtása, törvényességi felügyeleti eljárásának lefolytatása céljából - az
ügyészség;
f) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - bőncselekmények felderítése, büntetıeljárás lefolytatása
vagy büntetıjogi szankció végrehajtása céljából - a nyomozó hatóság;
g) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - nemzetbiztonsági védelem, felderítés vagy elhárítás,
információszerzés, illetve a nemzetbiztonsági vagy iparbiztonsági ellenırzés céljából - a nemzetbiztonsági
szolgálatok;
h) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - törvényben meghatározott szabálysértési hatósági
eljárások lefolytatása, illetve közúti közlekedési feladatokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása céljából - a
rendırség;
i) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - közúti közlekedési feladatokkal kapcsolatos eljárások
lefolytatása céljából - a közlekedési igazgatási hatóság
részére.
52. § (1) A biztosító a szerzıdés megkötését és megszőnését, a határozatlan tartamú szerzıdés megújítását
(biztosítási idıszakok kezdı napját), továbbá a szüneteléssel, illetve a káreseménnyel kapcsolatos adatok
keletkezését követı 15 napon belül köteles a kárnyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül
értesíteni az 51. § (4) bekezdésében megjelölt adatokról.
(2) A biztosító köteles a hozott kárelızményi igazolásban szereplı - az 51. § (3)-(4) bekezdéseiben
foglaltakkal összemérhetı - adatokat az (1) bekezdésnek megfelelı módon a kárnyilvántartó szerv részére
továbbítani.
(3) A Kártalanítási Számla kezelıje az adatok keletkezését követıen 15 napon belül köteles a
kárnyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni az 51. § (5) bekezdésében meghatározott
adatokról.
(4) A kárnyilvántartó szerv a biztosító által a részére megküldött, az üzemben tartó természetes személy
természetes személyazonosító adatait (név, születési hely, születési idı, anyja neve) és lakcímét azonosítás
céljából elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. A sikeres
azonosítást követıen a személyiadat- és lakcímnyilvántartó kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás
céljából megküld a kárnyilvántartó szerv részére.
(5) A személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv az azonosított természetes személy adatainak a
személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásairól a (4) bekezdésben meghatározott
kapcsolati kódon értesíti a kárnyilvántartó szervet.
53. § (1) A nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelı az Információs Központ.
(2) A kártörténeti nyilvántartásból nem vagy csak részlegesen szolgáltatható adat, ha az arra jogosult az
adatszolgáltatást az állam külsı és belsı biztonsága, így különösen honvédelmi, nemzetbiztonsági,
bőnmegelızési, bőnüldözési érdekbıl törvény rendelkezése alapján korlátozta vagy megtiltotta. A
korlátozásról, tiltásról, illetve azok feloldásáról a nyilvántartó szervet értesíteni kell.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az érintett személy a személyes adatainak
kezelésérıl kér tájékoztatást. Abban az esetben, ha a büntetıeljárásban eljáró bíróság, ügyészség vagy
nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, vagy külön törvény szerint titkos információgyőjtésre
felhatalmazott szerv adatigénylése ezt - bőnüldözési, bőnmegelızési vagy nemzetbiztonsági érdekre
hivatkozással - kifejezetten tartalmazza, a kárnyilvántartó szerv nem tájékoztathatja az érintettet a személyes
adataival kapcsolatos adattovábbításról.
Az Információs Központ feladatai
54. § (1) Az e törvény szerinti biztosítók Információs Központot mőködtetnek.
(2) Az Információs Központ a károsult, vagy bármely tagállam - illetve erre irányuló együttmőködési
szerzıdés alapján harmadik ország - információs központja kérésére haladéktalanul tájékoztatást ad a
következı adatokról:
a) a károkozó biztosítójának neve, címe és egyéb elérhetıségi adatai;
b) a biztosítást igazoló okirat száma;
c) a biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti országban lévı kárrendezési megbízottjának neve és címe;
d) a károkozó gépjármő üzemben tartójának vagy tulajdonosának neve és címe, amennyiben a károsultnak
jogos érdeke főzıdik ezen adatok megszerzéséhez.
(3) Az Információs Központ együttmőködik a más tagállamokban mőködı információs központokkal
annak érdekében, hogy a károsult a (2) bekezdésben foglalt adatokat a balesetet követı 7 év során
a) a károkozó lakóhelye szerinti tagállam információs központjától;
b) a gépjármő telephelye szerinti tagállamának információs központjától;
c) a baleset helyszíne szerinti tagállam információs központjától
késedelem nélkül megkapja.
(4) A biztosítóra és a szerzıdésre vonatkozó adatokat a káresemény idıpontjára vonatkozóan, míg a
kárrendezési megbízottra vonatkozóan a megkeresésre adandó válasz idıpontjában aktuális adatokat kell
közölni. Ha a kért adatokat az információs központok közötti megállapodásban kikötött idıpontig az
Információs Központ bármely okból nem tudja megadni, ezt a körülményt az ok megjelölésével legkésıbb a
határidı lejártakor köteles közölni a megkeresıvel.
(5) Ha a káreseményben részes gépjármő a káresemény idıpontjában érvényes biztosítási fedezettel nem
rendelkezett, az Információs Központ ezt a körülményt és a Kártalanítási Számla kezelıjének adatait a
megkeresıvel közli.
(6) Az e törvényben szabályozott adatigénylések teljesítése során az Információs Központ jogosult
személyes adatot továbbítani a tagállamok, illetve egyéb olyan államok területére, amelyek a magyar jog
szabályainak megfelelı szintő védelmet biztosító adatvédelmi szabályozással rendelkeznek.
(7) Az Információs Központ a biztosítók kárrendezési megbízottainak adatait, illetve az azokban
bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles közölni a többi tagállam információs központjaival, illetve
erre irányuló együttmőködési szerzıdés esetén harmadik ország információs központjával. Az adatok
helytállóságáért a kárrendezési megbízottat jelölı biztosító a felelıs. A kárrendezési megbízottak jegyzékét
az interneten a MABISZ honlapján keresztül is elérhetıvé kell tenni.
55. § A kárnyilvántartó szerv feladatait az Információs Központ látja el.
IV. Fejezet
A MABISZ ÁLTAL A KÖTELEZİ GÉPJÁRMŐ-FELELİSSÉGBIZTOSÍTÁS
RENDSZERÉBEN ELLÁTOTT FELADATOK
56. § (1) A Nemzeti Iroda feladatait és a Kártalanítási Számla kezelését a MABISZ látja el.
(2) Az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Szervezet között
személyes adat, illetve biztosítási titoknak minısülı adat a károsult kárigényének rendezése, a biztosítási
szerzıdésbıl eredı egyéb követelés érvényesítése, illetve a Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Számla kezelıjét
megilletı követelés érvényesítése céljából továbbítható.
(3) A MABISZ kapcsolatot tart fenn a többi tagállam - a 2000/26/EK sz. irányelv 6. cikk (1)
bekezdésében meghatározottaknak megfelelıen létrehozott - kártalanítási szervezeteivel és
garanciaalapjaival, valamint információs központjaival. Ellátja az e testületek jogairól és kötelezettségeirıl,
valamint a kártalanítási szolgáltatások visszatérítésérıl szóló megállapodásokhoz kapcsolódó feladatokat.
(4) A MABISZ hasonló tartalmú kétoldalú megállapodást köthet harmadik ország hasonló feladatokat
ellátó szervezeteivel.
57. § (1) A biztosítók kötelesek a kötelezı gépjármő-felelısségbiztosításból származó tárgyévi
díjbevételük arányában a MABISZ - mint a Nemzeti Iroda feladatait ellátó szervezet és a Kártalanítási Számla kezelıje - részére befizetést teljesíteni olyan mértékben, hogy azok fedezetet nyújtsanak e
szervezeteket terhelı kötelezettségek teljesítésére, valamint a mőködési költségeik fedezetére. A
negyedévenkénti befizetés legkisebb összege biztosítónként kétmillió forint. A biztosítók kötelesek továbbá a
kötelezı gépjármő-felelısségbiztosításból származó elızı évi piaci összdíjbevétel 0,25%-ának megfelelı
összegben, negyedévente, a MABISZ részére a fizetésképtelenné vált biztosító helyetti térítési kötelezettség
ellátása érdekében befizetést teljesíteni, amely kötelezettség a biztosító számára az adott negyedéves
szerzıdésállományában lévı gépjármővek darabszámának - gépjármő-kategóriánként a Kártalanítási Számla
kezelıje által megállapított kockázati szorzókkal súlyozott - mértékében áll fenn mindaddig, amíg a biztosító
által a ráesı arányos befizetés teljesítése révén az összes biztosító által teljesített befizetések összege el nem
éri az elızı évi piaci összdíjbevétel 6%-át. Azok a biztosítók, akik a MABISZ-nak nem tagjai,
tevékenységüket az e törvény szerinti befizetésekre vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételét és
ennek a Felügyelet részére történı benyújtását követıen kezdhetik meg.
(2) A Kártalanítási Számla kezelıje és a Nemzeti Iroda feladatainak az ellátója köteles legkésıbb a
tárgyévet követı január 31-ig a biztosítókkal a befizetett összegek erejéig elszámolni.
(3) A Kártalanítási Számla kezelıje köteles minden évben a külön jogszabály szerint elkészített
eredményelszámolást a Felügyelet részére megküldeni.
NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
58. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 51. §-ának (9) bekezdése, valamint az 52. § (1)-(3) bekezdései 2010. május 1-jén lépnek
hatályba.
(3) E törvény 63-66. §-ai és a 67. § (1) bekezdése a hatálybalépést követı napon hatályát veszti.
(4) E törvény 61. §-ának (2) bekezdése a hatálybalépését követı 6. napon hatályát veszti.
(5) E törvény 62. §-a és 67. §-ának (2) bekezdése 2011. július 2-án hatályát veszti.
Átmeneti rendelkezések
59. § (1) E törvény rendelkezéseit - a határozott idıre szóló szerzıdések kivételével - figyelemmel a (2)
bekezdésben foglaltakra, a hatálybalépéskor már megkötött szerzıdésekre is alkalmazni kell.
(2) E törvény hatálybalépését követıen, amennyiben az e törvény szerint szerzıdéskötésre kötelezett
személye és az e törvény hatálybalépését megelızıen megkötött - határozatlan tartamú - szerzıdésben
szereplı szerzıdı személye eltér, az adott gépjármő vonatkozásában csak abban az esetben köteles az e
törvény szerinti szerzıdéskötésre kötelezett személy új szerzıdést kötni, ha akár a tulajdonos, akár az
üzemben tartó személyében változás állt be.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottak szerint megkötött szerzıdés esetében az új szerzıdés - a 10. §-ban
meghatározott rendelkezések ellenére - érvényes, a korábban fennálló szerzıdés hatályát veszti.
(4) A hatálybalépés napját megelızıen bekövetkezett káresetekhez kapcsolódóan a kártérítési igények
érvényesítésével összefüggı eljárásokra, a helytállási kötelezettség mértékére a káresemény idıpontjában
hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.
60. § A kötelezı gépjármő-felelısségbiztosítás 1991. július 1-je elıtti rendszerébıl származó, a
káresemények idıpontjában hatályos jogszabályok alapján még nem teljesített állami kötelezettségek
teljesítésére a külön jogszabályban foglaltak irányadók.
61. § (1) E törvény 22. §-ában meghatározott rendelkezéseket azon fedezetlenségi díj megfizetésére kell
alkalmazni, ahol a fedezetlenség idıtartama e törvény hatálybalépését követıen kezdıdik.
(2) A Kártalanítási Számla kezelıje a fedezetlenségi díj 2010. évre vonatkozó - gépjármő-kategóriánként
megállapított - tarifáját a hatálybalépést követı 5 napon belül köteles közzétenni.
(3) A fizetésképtelenné vált biztosító helyett a Kártalanítási Számla térítési kötelezettsége az e törvény
hatálybalépését követıen fizetésképtelenné vált biztosító esetében áll fenn.
62. § (1) A biztosító a szerzıdés megkötésével és megszőnésével, továbbá a szüneteléssel, illetve a
káreseménnyel kapcsolatos 2010. január 1. és április 31. között keletkezett adatok tekintetében 2010. október
31-ig köteles a kárnyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni az 51. § (4) bekezdésében
megjelölt adatokról.
(2) A 2011. január 1-jén megújuló szerzıdések esetében - amennyiben azok még nem szerepelnek a
nyilvántartásban - a biztosító a szerzıdés megújítását (biztosítási idıszak kezdı napját) követı 90 napon
belül köteles a kárnyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni az 51. § (4) bekezdésében
megjelölt adatokról.
(3) A 2010. év végére évfordulóra történı biztosítóváltás okán felmondott szerzıdések esetében -
amennyiben azok még nem szerepelnek a nyilvántartásban - a biztosító a szerzıdés felmondását követı 15
napon belül köteles a kárnyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni az 51. § (4)
bekezdésében megjelölt adatokról.
Módosuló és hatályukat vesztı rendelkezések
63. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21.
§-a a következı o) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak
igényelni:]
„o) az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való
kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a kártörténeti nyilvántartást kezelı szerv a
kártörténeti nyilvántartásban szereplı üzemben tartó személyazonosító adatai nyilvántartásának naprakészen
tartásához.”
64. § (1) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 27. pontja helyébe a következı rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„27. Információs Központ: a kötelezı gépjármő-felelısségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tv.-ben (a
továbbiakban: Gfbt.) meghatározott fogalom;”
(2) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 31. pontja helyébe a következı rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„31. kárrendezési megbízott: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;”
(3) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 32. pontja helyébe a következı rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„32. Kártalanítási Számla: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;”
(4) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 33. pontja helyébe a következı rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„33. Kártalanítási Szervezet: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;”
(5) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 36. pontja helyébe a következı rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„36. kötelezettségvállalás tagállama: az a tagállam, ahol
a) az életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén:
aa) a természetes személy szerzıdı állandó lakóhelye van, vagy
ab) a gazdálkodó szervezet szerzıdı esetén a szerzıdésben meghatározott székhelye található;
b) a nem életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén a kockázat felmerülésének helye:
ba) ingatlan(ok) és az ezekben található ingóságok biztosítása esetén, ha ezeket ugyanaz a biztosítási
kötvény fedezi, az a tagállam, ahol az ingatlan található,
bb) bármely fajta jármő biztosítása esetén azon tagállam, amely a Gfbt.-ben meghatározott
kötelezettségvállalás országának minısül,
bc) legfeljebb 4 hónapos tartamú, utazási és szabadság alatti kockázatok biztosítására szóló szerzıdés
esetén, tekintet nélkül az érintett biztosítási ágazatra, az a tagállam, amelyben a szerzıdı fél a szerzıdést
megkötötte,
bd) minden egyéb olyan esetben, amely nem tartozik kifejezetten az elızı ba), bb), bc) alpontok által
megjelölt körbe, az a tagállam, amelyben a szerzıdı állandó tartózkodási helye van, vagy ha a szerzıdı jogi
személy, az a tagállam, amelyben ezen jogi személynek az a telephelye található, amelyre a szerzıdés
vonatkozik;”
(6) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 47. pontja helyébe a következı rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„47. Nemzeti Iroda: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;”
(7) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 87. pontja helyébe a következı rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„87. levelezı: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;”
(8) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 88. pontja helyébe a következı rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„88. kárképviselı: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;”
65. § (1) A Bit. 157. §-a (1) bekezdése a következı s) ponttal egészül ki:
[A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól
szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben
szabályozott esetekben a biztosítóval”
[szemben, ha az a)-j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá,
amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzıdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az
adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy
kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap
igazolásának minısül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]
(2) A Bit. 157. § (1) bekezdésének záró szövegrésze helyébe az alábbi szövegrész lép:
„szemben, ha az a)-j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul
hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzıdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az
adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy
kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap
igazolásának minısül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.”
66. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérıl szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban:
Psztv.) 7. §-ának o) pontja helyébe a következı rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladata:]
„o) a kötelezı gépjármő-felelısségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben (a továbbiakban: Gfbt.)
meghatározott Kártalanítási Számla kezelıjének, a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ
tevékenységének ellenırzése, valamint”
67. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti:
a) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrıl szóló 2003. évi LX. törvény 3. §-a (1) bekezdésének 86.
pontja, 105. §-ának (3)-(5) bekezdése, 106-109. §-a, 109/A. § (1) bekezdése, 234. §-ának c) és f) pontja;
b) a gépjármő üzemben tartójának kötelezı felelısségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm.
rendelet.
(2) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrıl szóló 2003. évi LX. törvény 3. § (1) bekezdésének 89.
pontja, 109/A. § (2) bekezdése, a 157. § (1) bekezdésének r) pontja és a 157. § (1) bekezdésének záró
szövegrészében az „r)” szövegrész 2011. július 1-jén hatályát veszti.
Felhatalmazó rendelkezések
68. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kötvénynyilvántartó szerv kijelölését rendeletben állapítsa
meg.
69. § (1) Felhatalmazást kap a pénz-, tıke- és biztosítási piac szabályozásáért felelıs miniszter, hogy
a) a díjtarifa megállapításának alapjául szolgáló gépjármő-kategóriákat;
b) a kártörténeti adatok biztosítók által történı felhasználásának, a kártörténeti adatokon alapuló bonusmalus
rendszer, továbbá a kártörténeti igazolások kiadásának szabályait;
c) a fizetésképtelenné vált biztosító helyetti térítési kötelezettség ellátása érdekében teljesített befizetések
képzésének, kezelésének, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a pénz-, tıke- és biztosítási piac szabályozásáért felelıs miniszter, hogy a
közlekedésrendészetért felelıs miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a kötelezı gépjármőfelelısségbiztosítás
fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokat.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
70. § Ez a törvény a következı uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 1972. április 24-i 72/166/EGK irányelve a tagállamok gépjármő-felelısségbiztosításra és a
biztosítási kötelezettség ellenırzésére vonatkozó jogszabályainak közelítésérıl,
b) a Tanács 1972. december 19-i 72/430/EGK irányelve a tagállamok gépjármő-felelısségbiztosításra és a
biztosítási kötelezettség ellenırzésére vonatkozó jogszabályainak közelítésérıl szóló, 1972. április 24-i
72/166/EGK tanácsi irányelv módosításáról,
c) a Tanács 1983. december 30-i 84/5/EGK második irányelve a tagállamok gépjármőfelelısségbiztosítására
vonatkozó jogszabályainak közelítésérıl,
d) a Tanács 1990. május 14-i 90/232/EGK harmadik irányelve a gépjármő-használattal kapcsolatos
polgári jogi felelısség biztosítására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl,
e) a Tanács 1990. november 8-i 90/618/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül esı közvetlen
biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról
szóló 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelvnek elsısorban a gépjármő-felelısségbiztosítás tekintetében
történı módosításáról,
f) az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok gépjármőfelelısségbiztosításra
vonatkozó jogszabályainak közelítésérıl, valamint a 73/239/EGK és a 88/357/EGK
tanácsi irányelv módosításáról (negyedik gépjármő-biztosítási irányelv),
g) az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/14/EK irányelve a gépjármőfelelısségbiztosításra
vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv,
valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.